Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kádár Ferenc: Reformátori énekkincsünk bibliai alapvetése
Reformátori énekkincsünk bibliai alapvetése egy énekelt katekizmus8. Ha közelebbről megnézzük, rögtön felismerjük, hogy az a Szentíráson alapuló teológiai gondolatsor fogalmazódik meg ebben az énekben, amit a Heidelbergi Kátéból már jól ismerünk: bűn — szabadítás - hálaadás. Az ember állapotát leíró 2-3. versszak több apostoli levél, különösen a Római levél igéire (ld. 2-7. fejezet) emlékeztet. A szabadítás eseményéről szóló rész az evangéliumok adventi-karácsonyi igéit juttatja eszünkbe, az 5. versszak pedig a Zsid 1 világát idézi (ahol sok ószövetségi idézetet találunk). Az utolsó versszakok a passió történet részleteit, majd a feltámadás, mennybemenetel eseményeit idézik. A zárás: „Ez légyen örök részed!” - ez pedig a Róm 8,17 („örököstársai Krisztusnak”), illetve a Gál 4,5kk igéin alapul. Kálvin nem volt énekszerző, készített zsoltárfordításokat, de aztán rábízta ezt a munkát a költészetben és zenében jártasabb munkatársaira. Az általánosan elterjedt nézettel szemben le kell szögeznünk, hogy Kálvin nagyon sokat tett a gyülekezeti éneklésért, s különösen azért, hogy az énekek biblikusak legyenek.9 A magyar reformáció bővelkedik énekszerzőkben. Huszár Gál nem csak igehirdetésével és a könyvnyomtatással szolgálta a reformációt, hanem énekeivel is. Nyolc énekét közli énekeskönyvünk10, bár néhánynak a szerzősége bizonytalan. Huszár Gál jegyzi a 204. dicséretet, amely a boldogmondások (Mt 5,3—10) énekbeli változata. A 246. dicséret Szentháromság hitvallás. Jó felfedezni azt, hogy a 2. versben Krisztusról úgy éneklünk, mint „Szent Atyádnál békességszerzőnk", s ez a gondolat a 2Kor 5,18kk- ból való {„Isten Krisztusban megbékéltette a világot önmagzvalj. A 372. dicséret epik- lézis ének, a Szentlélekhez, mint pártfogóhoz, vigasztalóhoz szól. Jézus búcsúbeszédeinek részletei elevenednek meg az énekben: Jn, l4,12kk; 16,4kk. Sztárai Mihálynak, az énekes reformátornak 5 énekét találjuk meg énekeskönyvünkben11. Ahogy reformátori énekekre általában, úgy Sztárai énekeire különösen is igaz, hogy tele vannak bibliai képekkel, utalásokkal. így pl. a 197. dicséret: 1. vers — „haszontalan szolgák” (ld.: Lk 17,10). A 4. versben: „ha először a te országod keressük” (ld.: Mt 6,33). A 254. dicséretet {„Mindenkoron áldom az én Uramat...") a 34. zsoltár alapján írta, a 255-et {„Mely igen jó az Úr Istent dicsérni...") pedig a 92. zsoltár alapján — Sztárai legtöbb éneke egyébként zsoltárátírás. A legnagyobb ívű zsoltárparafrázisa a 260. dicséret {„Szent Dávid próféta éneklő könyvének.."), amely a 23. zsoltárt kelti életre. Batizi Andrásnak 4 éneke került az énekeskönyvünkbe12. A 286. dicséret szép Krisztus-himnusz, a 317. ének pedig karácsonyi dicséretünk. Jó felfedezni például a 3. versében a Jn 3,17-re való utalást, illetve az egész énekben (az előzőben is) a trinitárius teljességet. A 352-es húsvéti ének és a 369-es pünkösdi dicséret is nagyon gazdag biblikus képekben, szinte azt érezzük, hogy az üdvtörténet egésze vonul fel előttünk néhány énekversben. 8 CsomaszTóth Kálmán: Dicsérjétek az Urat, Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1971,168. 9 Czegle: i. m., 37kk.; Nagy Sándor Béla: A református istentisztelet Kálvin felfogása szerint, Debrecen, 1937, 79-87. 10 151,372, 204, 242,246, 287,432,476 " 197,254,255,260,384 12 286,317,352,369 2017-3 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 79
