Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kádár Ferenc: Reformátori énekkincsünk bibliai alapvetése
Kádár Ferenc másrészt Isten beszéde, tehát prédikáció.4 5 A zsoltárok esetében ez a kettős funkció nagyon is nyilvánvaló. Az, hogy a jelenleg használt énekeskönyvünkben mind a 150 zsoltár benne van, az hitvallás a Szentírás és az istentisztelet szoros kapcsolatáról. Nekünk, magyar reformátusoknak különösképpen is fontos számon tartanunk, hogy a zsoltárokban milyen nagy érték rejlik, mert Szenczi Molnár Albert fordítása az eredeti, Marót- és Béza-féle francia versezetnél is erőteljesebb és biblikusabb. Ezzel kapcsolatban elég, ha egy irodalmi szaktekintély, Németh László vélekedéséből idézünk. A nagy író így fogalmaz: „Molnár Albert visszaadott valamit Dávid királynak, amit Marót és Béza elvett tőle. Nem dúlhatta szét az adott dallamú francia verseket, de elmélyítette, s biblikusakká tette. Panaszkodik, hogy a hosszú magyar igékkel nehéz volt a rövid francia igék értelmét visz- szaadni. De épp ez a nehézség, s ezek a hosszú igék teszik az ö zsoltárait komolyabbakká és sötétebben zengökké... Kevesebb a finnyásság, s több az erő bennük... A Marót zsoltárait udvaronc írta, a Molnárét próféta fordította. A magyar nyelvben van valami ószövetségi. Benne volt-e elejétől fogva, vagy a reformáció élte belé, nem tudom... Ez a megtalált ószövetségi hang az, ami az eredetihez emeli vissza Molnár AlbertpsalmusaitN Ha már ilyen biblikus, a Szentírás szövegéhez húzó zsoltárkincsünk van, akkor kötelességünk ezt a kincset jobban megismerni és használni! Reformáció környékén sok istentiszteletet tartunk. Tanítsunk meg legalább egy olyan zsoltárt, amit azelőtt nem nagyon énekeltünk. Javaslom például a 46. zsoltárt (,„Az Isten a mi reménységünk..."), amely Luthert is megihlette, vagy pedig a 68. zsoltárt („Hogyha felindul az Isten...”), amely a francia reformátusok, a hugenották „himnuszaként” is ismert. De ajánlhatom a 12. zsoltárt is („Szabadíts meg és tarts meg Uram Isten...”), amely az emberi beszéd szennyes voltával állítja szembe Isten tiszta beszédét. A zsoltárok után tekintsük meg reformátori énekkincsünk további darabjait, az énekeskönyv 151-512. éneke között. A Fohászkodások, Hitvalló dicséretek és Lelki énekek gyűjteményében is számos olyan ének van, amelynek szerzője reformátor, vagy a reformációhoz valamilyen szállal kötődik. Ezek közül válogatunk. Luther Mártonnak mint énekszerzőnek, 37 éneke ismert6, ezek közül 11 szerepel a mi énekeskönyvünkben7. Néhány ezek közül utólagos átdolgozáson ment keresztül. A legismertebb lutheri ének a 390. dicséret, amely a 46. zsoltár ihletésére készült. Benne van a zsoltár hitvallásos lendülete, de újszövetségi igékre is asszociálhatunk, például a 2Tim 2,1-13-ra, ahol az erő-erőtlenségről, a harc motívumáról, az ige hatalmáról, az Ur hűségéről és győzelméről szól az apostol. Vagy éppen arra az evangéliumi történetre, amikor Jézus lecsendesíti a tengert, s a tanítványok kérdeznek: „Ki ez...?” (Mt 8,23-27- vö. 390. 2. verse) Luther énekei közül még érdemes megemlékezni a 298. dicséretről („Jer Krisztus népe, nagy vígan..."), amelyről Csomasz Tóth Kálmán azt írja, hogy olyan, mint 4 Uo.,60. 5 Németh László: Molnár Albert zsoltárai és ritmikájuk, in N. L.: Azért katedrám, Budapest, Magvető és Szép- irodalmi Kiadó, 1983,90-98. Az idézet: 92k. 6 Czegle: i. m., 36. 7 192, 217, 218, 233 (átdolg.), 234, 293 (átdolg.), 298, 303, 316 (átdolg.), 370, 390. 78 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
