Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: Kijelentés és pedagógia - Imre Lajos igepedagógiájának néhány sarkalatos tétele
Fodorné Nagy Sarolta tek. Imre Lajos nyolcadikos kordtól aztán beiktatódott a naponkénti bibliaolvasás és imádkozás, amit édesanyjával naponként kettesben gyakorolt.1 A családi hagyományok egyik nyomvonalát követve lelkészi pályára ment. Kolozsváron tanult teológiát. Ezzel párhuzamosan járt a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előadásaira is, ahol Böhm Károlytól, a magyar filozófia atyjától hallgatta a filozófiát, Schneller Istvántól pedig a neveléstant. Mindkét híres professzor a protestáns tudományosságot képviselte az egyetemen, és életre szóló hatást gyakoroltak rá. Teológus évei alatt kötelezte el magát a gyakorlati teológia mellett, annak különösen a katechetika és a poimenika ágán. A történeti kálvinizmus értékeit kutatta a kolozsvári teológia lelkűidével rokon skót református államegyház ösztöndíjasaként Aberdeenben és Edinburgh-ban. „Itt értette mega reformáció lényegét. Ettől kezdve mindiga reformáció szabta mértékkel vizsgált minden egyéb teológiai irányzatot, és ebben jóval megelőzte későbbi tanártársait. ”l 2 3 4 Az idegenbe kerülő ifjút mind a teológia, mind a család megtartó szeretete kísérte. Édesapja rendszeresen küldte utána a Református Szemlét. A skóciai út mérlegét Imre Lajos így összegezte: „Sok indítást kaptam az Ige gyakorlati szolgálatára, bár az ott látottak szolgai másolását sohasem helyeseltem és nem is követtem. ’5 6 Imre Lajost 1968-ban az Aberdeen-i Teológia díszdoktorává fogadta. Következő tanulmányi állomáshelyéül Heidelberget választotta Niebergall Frigyes kedvéért, aki a katechetikai-homiletikai tárgyak professzora volt, és az ottani tanítóképzőben is tanított. Niebergall, szakítva az ortodox és racionalista teológiai irányzattal, a valláslélektanban kereste az igehirdetés és vallásos nevelés módszereinek alapjait. A pedagógiában a személyiség gondolatát hangsúlyozta, ami megegyezett az itthoni Schneller István és Imre Sándor pedagógiai nézeteivel. Kolozsvár, s vele együtt Imre Lajos aztán túllépett ezen az irányzaton, és az újreformátori teológián tájékozódott tovább, de — mint írta - „azt, amit gyakorlati teológiából Niebergalltól tanultunk, nem tagadtuk meg”} Imre Lajos 25 évesen már a teológiai magántanári és a pedagógiai doktori diploma tulajdonosa lett. Segédlelké- szi, majd lelkészi évek után 1921-től 1948-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsvári Teológia tanára volt. A „teológusok már 1925-től úgy beszéltek Imre Lajosról, mint aki az Ige teológusa," pedig az Ige által kiváltott szemléletváltozás (értsd: újreformátori teológia) lelki ébredéssé csak a harmincas évektől terebélyesedett. Előadásai, igehirdetései és nyomtatásban megjelent írásai az Ige szolgálatába álltak. A nevelés célja egyetemes Ma „apedagógiára mint tudományra nagyon rossz idők járnak” — írja Imre Lajos 1928- ban. A „rossz idők oka” az „eszménytelenség”.6 A baj gyökerét abban látja, hogy az a pedagógia, amely erejének minden vonását a keresztyénségtől nyerte, szempontrend’ David Gyula: Imre Lajos, Református Szemle, LXVI. évf., 1973/5-6,437. 2 AdorjAní Zoltán (szerk..): Imre Lajos (1888-1974), Kolozsvár, A Kolozsvári Református Teológiai Akadémia Protestáns Egyháztörténeti Tanszékének kiad., Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek., 1999,8. 3 Imre Lajos: Önéletírás, in AdorjAní Zoltán: i. m., 129. 4 Imre Lajos: i. m., 135. 5 AdorjAní Zoltán: i. m., 9. 6 Imre Lajos: A modern nevelési rendszerek kritikája, Kolozsvár, Minerva, 1928,8,16. 60 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
