Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki Róbert: A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben
A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben énekszövege ebből a zsoltárból származik. Térjünk ki mindenkép az ének tartalmi jelentőségére a 16. századi politikai és társadalmi viszonyok függvényében, ami méltó hangulati bevezetőt és töltetet adhat az ének tanításához és megkedveltetéséhez. Szepetneki János hitéért mártírhalált szenvedett, és kivégzése előtt énekelhette a 399. dicséretet, melyet a siralomházban írhatott bátorítás halál ellen címmel, és versfőiben nevének latinos alakját rejtette el. 1925-ben Szabolcsi Bence fedezte fel dallamát Bornemissza Péter énekkönyvében a vers mellett lekottázva.49 Kis hang- terjedelmének köszönhetően alap- és középfokon is tanítható ez az énekünk, annál is inkább, mivel nem túl gyakran fordul elő gyülekezeti éneklésben, illetve tartalma most különösen aktuális, amikor szerte a világban felebarátainkat diszkrimináció éri keresztyén hitük megváltásáért, gyakorlásáért és megtartásáért. A „Mely igen jó az Úr Istent dicsérni” kezdetű ének a református énekeskönyv 255. dicsérete, melyet Sztárai Mihály írt a 92. zsoltár alapján, tehát szintén zsoltárparafrázis. Sztárai latin neve (Michael Starinvs) fedezhető fel a versfőkben. Dallama egy 16. századi ének testvérének vagy ősének tekinthető, mely a gyülekezetek körében egy közkedvelt tétellé vált.50 Általános iskolában és kilencedik osztályban is tanítható az ének, hivatkozva a kerettantervi ajánlásra is. A 379. énekünk egy könyörgés az egyházért, mely ismeretlen szerző dicsérete. A tétel első megjelenésétől, folyamatosan megtalálható a 20. századig. A 19. század elején megjelent református énekeskönyv a szöveget átdolgozta, ezt az átdolgozott variánsát közli a jelenlegi gyülekezeti énekgyűjteményünk is az 1774-es debreceni énekeskönyv dallamával.51 Fríg énekünk több nehézséget is rejt, mely indokolja, hogy csak kilencedik osztálytól kezdve tanítsuk. Egyik probléma az, hogy a kezdő és a záró hang eltér egymástól, másik a középkori latin zenei rokonságot sejtető re-mi-szo-lá- dó kezdet, mely szokatlanul hangozhat a mai hármashangzat sablonokból építkező dallamokhoz szokott fülnek.52 Skaricza Máté 63. zsoltár alapján írt parafrázisa a 237. dicséret, mely a 19. század elejéig megtalálható gyülekezeti énekkönyvünkben. A régi gyűjtemények bizonytalan ritmusalakokat közölnek, korabeli ad nótám jelzések 4+4+3 szótagos típusra utalnak, ezért az 1949-es református énekeskönyv a harmadik sor kivételével 5+6 osztású szaffi- kus énekké alakítja át tételünket. Ez a dallam rokonságot mutat sirató énekeinkkel, de a néphagyomány nem őrizte meg és talán ezért, illetve szokatlan melódiája miatt sem közismert és gyakran énekelt, viszont annál értékesebb rétegből származik, ezért kilencedik osztályos tanulók körében mindenkép tegyük közkinccsé.53 A 257. dicséret Nagybánkai Mátyás bűnbánati éneke, mely 5+5+6 szótagos sorokból áll, és jelenléte a 19. század elejéig folyamatos. Három dallamvariációja ismert, egy ЬЗ-VTI zárlatú fríg, egy szintén fríg, mely a 18. század végéről származik és egy harmadik, mely a kvinten indul, ez szerepel a most is használatos 1948-as református 49 CsoMASzTóth: i. m., 210. 50 Uo,. 146-147. 5' Dobszay: A magyar népének, i. m., 97. 52 CsoMASzTóth: i. m., 199. 53 Dobszay: A magyar népének, i. m., 97-98. 2017 -3 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 51
