Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki Róbert: A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben

A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben Cseh eredetű, de magyarrá vált dallam a 386. dicséret, mely a Hofgreff gyűjte­ményben mint kollektív panaszének szerepel. A 18. században számos, kevésbé érté­kes változatával szemben a református énekeskönyv a 16. századi tételekhez tér visz- sza. Formáját tekintve az új magyar népdalstílus visszatérő szerkezetének felel meg.38 Énekünket felsőbb gimnáziumi osztályokban taníthatjuk. Az előző énekekkel együtt érettebb diákoknál már az eredeti históriákat is meg lehet mutatni. A 404. és 403. dicséretek dallamai Jacopone da Todi Curmtmdus miiitat kezdetű énekén alapszanak, melyek fellelhetőek már a 16. századi protestáns énekeskönyvek­ben. Jelentős hatást gyakoroltak ezekre az énekekre az ősi sirató stílus és a magyar népdalok dallamai is. Ennek köszönhetően fontos népzenei utóéletük is, mely a ha­lottvirrasztásokban lelhető fel.39 Idősebb, gimnáziumi korosztályoknál érdemes ezt a két éneket tanítani, ahol lehetőség nyílik a halottas énekekről, a halottvirrasztásokról és annak néphagyományáról beszélni, illetve tisztázni azt, hogy énekeskönyvünkben hol találhatóak a temetési énekek. A református énekeskönyv 256. dicsérete, az Irgalma^ Úristen kezdetű, mely az 57. zsoltár parafrázisa, és a 16. század egyik legkedveltebb históriás ének dallamán alapszik. Feltűnően nagyszámú egyházi dallamhasználat és ad nótám jelzés bizonyít­ja népszerűségét.40 Bátran taníthatjuk tételünket alap- és középfokon is bensőséges hangvétele, verselése, friss nyelvezete miatt, melyet ezen sajátosságainak köszönhető­en a legszebb dicséretek közé emelik.41 Az órai tanítás során, zenehallgatásként, érde­mes közismert énekmondók felvételeit alkalmazni (például Kobzos Kiss Tamáséit). A 236. dicséret szövege a 127. zsoltár verses parafrázisa, dallama pedig Borne­missza Péter: Cantio Optimd)ín alapszik.42 Énekünket általános iskolában és felsőbb gimnáziumi osztályokban is taníthatjuk. Visszatérő refrénes sora lehetőséget ad az órán a szóló, illetve kiskar elosztásra, mely változatosabbá teszi a versek egymás után való éneklését és előadását. Az órai zenehallgatáshoz Kodály Cantio Optima című két- szólamú feldolgozása kapcsolódik, mely a Bicinia Hungarica harmadik füzetében található. A kétszólamú művet ügyesebb énekesek esetén akár az órán vagy iskolai énekkarunk segítségével is megszólaltathatjuk. Itt is érdemes énekmondók közlésé­ben meghallgatni ezt az éneket. Barát István kolozsvári bíró énekkölteménye a 476. dicséret, mely a 70. zsoltár parafrázisa. Dallama rokonságot mutat a Kádár István haláláról szóló, Szörnyű nagy romlásra késiül Pannónia szövegkezdetú balladával.43 Az ének tanítása kilencedik osz­tályban javasolt. A 286. énekünk Jer dicsérjük a% Istennek Fiát kezdettel Batizi András költeménye. A tétel dallama kapcsán latin ad notamra hivatkozik, itt számos latin Mária-himnusz 38 Dobszay: A magyar népének, i. m., 90. 39 Uo„ 90-92. 40 Uo„ 92. 41 CsoMASzTóth: i. m., 147. 42 Dobszay: A magyar népének, i. m., 93. 43 Uo., 93. 2017 -3 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom