Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK - Pásztor Gyula: "Életnek forrása az igaz ember szája"
Pásztor Gyula • Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek. 16,24 • Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. 18,4 • Lehet bőven arany és igazgyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélőszáj. 20,15 • Mint az arany alma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. 25,11 A beszéd tehát a kedvesség eszköze, gyógyít, bölccsé tesz, a legdrágább kincs. Szinte kimeríthetetlen lehetőségei vannak. Isten különös ajándéka. Mégis, amilyen gyakran és természetes módon élünk vele, olyan ritkán tudatosodik ez bennünk. 2. Ereje, hatása, napi valósága miatt rögzíti aztán a Példabeszédek írója azt a kettősséget is, amelyet a beszéd vagy az azt kimondó száj kapcsán tapasztal. Ebből ítélve a beszéddel való élés nagy felelősség. • Életnek forrása az igaz ember szája, de a bűnösök szája erőszakot rejteget. 10,11 • Az igaznak az ajka sokakat vezet, a bolondok pedig meghalnak esztelenségük miatt. 10,21 • Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni, a bűnösök szája pedig csak álnokul. 10,32 • Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít. 12,18 • Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az. 12,19 • A szelíd nyelv olyan, mint az életfája, a romlott pedig összetöri a lelket. 15,4 Kézenfekvő megállapítások ezek, melyekkel valószínűleg mindenki egyetért. Nem is a megfogalmazásuk, hanem az olvasásuk a kérdés. Mivel szinte természetes módon úgy olvassa az ember, hogy magát az igazzal azonosítja, akit a vers másik oldala any- nyiban érint, hogy szenvedve tapasztalja a bűnös beszéd pusztító voltát. Pedig erre a megközelítésre nem ad okot a könyv írója. Nem arról a személyről szól a kedvező oldalon, aki olvassa e mondásokat, hanem az igaz, a bölcs, a szelíd szájról, hogy aztán a teljes verssel tükröt tartson az olvasó elé. Lenne csakis igaz módon szóló ajak? Ha emberileg nincs, akkor áldott ígéret és fontos figyelmeztetés is egyszerre ez az igefüzér. 3. Ezt a gondolatsort folytatják különös hangsúllyal azok az igeversek, melyek szerint a beszéd az azt használóra is kettősen hat vissza: • • Elet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi. 18,21 • Amit mond az ember, annak a gyümölcsébőlfog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. 18,20 12 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
