Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK - Bihari Sándor: Emlékezés - emlékeztetés
Emlékezés - emlékeztetés ma is. Ám ezt is mondja: de ti is Jákob fiai maradtatok. Ez viszont baj! Vagyis ti nem változtatok, pedig nektek változni kellett volna. Mert sok energiát, időt, figyelmet szántam rátok, és mint a földet megmunkáló jó gazda, én már a termést és a betakarítást várom. Itt már nincs kifogás, nektek nem lenne szabad újra vagy még mindig Jákob fiainak lenni, nektek Izraelnek kellene lennetek. Míg a Jákob fiai a név eredeti jelentését hangsúlyozva azt jelenti, a csaló fiai, csaló fiák, akik nem változtak, az Izráel már azt az üzenetet hordozza, aki harcolt és győzött, immár Isten áldását nyerve el. Ilyen a száműzetés utáni igazi hazaérkezés. Bár hallanánk még hatalommal, erővel: Én, az Űr nem változtam meg, és ti is Izráel fiai vagytok! 3. Amikor mi is emlékeztetünk Az ézsaiási prófécia a könyv 61. részétől ismét az új kezdetre, az indulásra, az építkezés idejére visz bennünket, amikor hirdetni kellett/lehetett az Ür kegyelmének esztendejét, s amikor az Úr örömmel üzeni népének, hogy leszel még gyönyörűségem, akit kedvelek, aki hozzám tartozik. S mert az Ür maga munkálkodik, szavai ámenek. Ígéreteinek beteljesedése pedig sokak hitélménye, melyben tapasztalattá lesz a jelenlévő Isten, akinek közelsége többé nem emésztő tűz, hanem áldások forrása és megváltozó élet. Idők, mikor az Úr ünnepei töltik ki munkás hétköznapjainkat. Miközben egyháztagok tömegei évi 4000 Ft fenntartói járulék miatt dobják el református vallásukat és hitüket, az Ige egyházának maradéka ilyen ünnepért kiáltson fenntartó Urához! Falaidra, Jeruzsálem, őröket állítottam. Soha ne hallgassanak, se nappal, se éjjel! Ti, akik az Urat emlékeztetitek, ne legyetek némák! Nyilvánvaló, hogy az őröket azért állították a falra, hogy éj jel-nappal éberen maradva, ha ellenség jön, vagy bármi említésre méltó dolog történik, rögtön jelezzék azt. Úgy is mondhatnánk, hogy eseményvárók voltak. De igénkben az őr a falon még ennél is fontosabb, jelentőség- teljesebb, úgy is mondhatnánk, nemesebb szolgálatban van. Eseményváró ő is, Istent várja. Az Ige olyan időkről beszél, amikor nem az a meghatározó, hogy jön-e ellenség, vagy épp csendes lesz-e az éjszaka, hanem amikor mindenki alig várja, történjék már valami, hogy az Úr teljesítse ígéreteit, s ezt az őr végre kiálthassa. Orállói szolgálat, mely Isten megújító munkáját sürgeti. Van-e olyan bizalom szívünkben az Úr és az ő ígéretei iránt, hogy az minket is a falakra állítson? Mert ha igen, Isten népének mai őrállói már létükkel és jelenlétükkel is az Urat emlékeztetik, maguk is eseményvárók. Mily megszentelt pillanat! A félezer esztendő felelőssége teljes feladatot és lehetőséget teremt számunkra, hogy Urunk megújító, újjáteremtő munkájáért kiáltsunk, hűségünkkel az Urat is emlékeztetve, hogy az emléktáblák, rendezvények és oszlopok mellett Szendéikével járjon erővel közöttünk, hogy dicsekedésünkben az Úrral dicsekedhessünk. Urunk, cselekedj hatalmasan a mi időnkben is közöttünk! „Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja. Megmutatta szabadító erejét az Úr, a népek szeme előtt nyilvánvalóvá tette igazságát. Hűséggel és szeretettel gondolt Izráel házára, és látták a földön mindenütt Istenünk szabadítását.” Zsolt 98,1-3 2017-1 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 11
