Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. Baráth Ferenc munkásságának szerepe az angol és skót hatások közvetítésében
Kovács Abraham A prostitúció Baráth Ferenc munkája a prostitúcióról a Westminster Review-ban megjelent hasonló témájú cikk fordítása és átdolgozása. Mégis a fiatal tanár választása azt mutatja, hogy olyan érzékeny társadalmi problémák iránt érdeklődött, amelyek sokszor a szőnyeg alá voltak söpörve. Hogy mennyire komoly probléma volt a hihetetlen gyorsasággal növekedő főváros számára a prostitúció, azt jól érzékelteti számos tanulmány. A főváros olyan súlyosnak ítélte meg a helyzetet, hogy 1867. október 31-én Pest városi hatósági közgyűlése rendeletet fogadott el, Szabályok a kéjelgés —, bor- delházak - és kéjhölgyekről címmel.73 Utána további rendeletek születtek, és Baráth 1872-es írása azt jelzi, hogy mennyire akut is volt ez a probléma. Számára az angol szabályozás mintát jelentett. írásának céljáról így írt: “főczélunk az átdolgozásban az volt, hogy egyfelől a hatóság, másfelől és főként a nagy közönség figyelmét egy oly kérdés megvizsgálására hívjuk fel, amelyet agyonhallgatni nem lehet, a mely mentői tovább ignoráltatik, annál veszélyesebbé válik”. 74 Anka László A budapesti prostitúció jogtörténete a dualizmus korában című munkájában rámutat arra, hogy „a dualizmus kori Budapesten az a jogalkotási folyamat, ami mentén a helyi politika a prostitúciót egészségügyi és morális korlátok közé kívánta szorítani, nem volt sikertelen kísérlet. Annak ellenére sem, hogy amíg a főváros lakossága 1867 és 1918 között megötszöröződött, addig a prostituáltak száma ennél sokkal nagyobb arányban emelkedett. Amíg 1883-ban 349, addig 1900-ban már 1033, 1902-ben 1366, 1909-ben 1914, 1914-ben 2288 örömlányt tartott nyilván a fővárosi rendőrség.75A bordélyok száma és a bennük foglalkoztatott kéjnőké is fokozatosan csökkent. Az 1887-es 62-es csúcs után 1912-ig 22-re apadt a bordélyok száma. Ezzel Budapest megfelelt a bordélyok csökkenésében mutatkozó korabeli trendnek.76A rohamosan növekvő lakosság Budapesten magával hordozta a világvárossá válás minden aspektusát, és ezek közé tartozott a prostitúció is. Komoly társadalmi kérdéssé vált a téma, amelyhez Baráth is hozzászól. Itt az ideje, hogy „megismerjük a bajt, és merjünk szemébe nézni” — írja előszavában. 7 Beszéljünk nyíltan a prostitúcióról. Vargha Dóra A bűn medikalizálása tanulmányában részletesen elemzi a témában kialakult véleményeket.78 “A prostituáltnak bizonyos esetekben nem is szükséges ténylegesen betegnek lennie ahhoz, hogy másokat megfertőzzön. Marschalkó Tamás, a kolozsvári egyetem bőr- és bujakórtan tanárának a laikus közönség számára írt könyve ismerteti az úgynevezett közvetett fertőzés módját: „Közvetett fertőzés történhet nemi közösülésnél is, oly módon, mint ezt már a kankónál említettük, hogy t. i. egy syphilises egyén közösül egy egészsé73 Léderer Pál (szerk.): A nyilvánvaló nők, Prostitúció, társadalom, társadalomtörténet, Budapest, Új Mandátum, 1999, 333-341. 74 Baráth Ferenc: A prostitutio s befolyása a közegészségi állapotra, Pest, Athenaeum, 1872, III. 75 ANKA László: A budapesti prostitúció jogtörténete a dualizmus korában, in Gergely Jenő (főszerk.): Vázlatok két évszázad Magyar történelméből, Budapest: ELTE, 2004,51. 76 Baráth Ferenc: A prostitutio s befolyása a közegészségi állapotra, Pest, Athenaeum, 1872,27. 77 uo., IV. 78 Vargha Dóra: A bűn medikalizálása, in Budapesti Negyed 47.1. és 48.1. http://epa.oszk. hu/00000/00003/00034/vargha.html Letöltve: 2012. május 6. 92 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-1
