Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szécsi József: Lehet-e vallás politika nélkül, avagy lehet-e politika vallás nélkül?
Szécsi József részünk, sokféle alakzatban politizálódtunk. A szoros értelemben vett vallási szféra is politikai, tehát társas jelenség. Mégis hogyan válik szét vagy nem a napi profán térfél és a vallási momentum? Az egyszerűség kedvéért vessünk egy pillantást az ókori Izraelre, melynek képe a Biblia, Qumrán, Alexandriai Philo, Josephus Flavius, az Újszövetség és a Talmud lapjain rajzolódik ki előttünk. A Szentírásnak, a Héber kánonnak felosztása zsidó részről - melyről Jézus is beszélt — a Tóra, a Neviim és a Ketuvim, vagyis Mózes öt könyve, a prófétai és az ún. Szent Iratok. Ezek közül is a legfontosabb a zsidóság számára a Tóra, amelyben ott szerepel a Dekalogosz, a Tízparancsolat, mely eredetileg nem egy parancsgyűjtemény, hanem az ókori Kelet intelemirodalmához kapcsolódó lista, mely később parancsolati szerepet, tekintélyt kapott. Ezen kívül ismert, hogy találhatunk még 613 parancsot a Tórában, melyből 363 ún. micvót ászé — végrehajtandó -, és 248 ún. micvót ló táászé — tiltó — parancs. Ez talán olyasvalami, mint a napjaink Magyarországán érvényben lévő polgári és büntető törvénykönyv. Vagyis a zsidóság történelmének egy bizonyos időszakában létrejött törvények korpusza, melyeknek jelentős része természetesen ott van az ókori Kelet törvényeiben, például Hammurapinál. Tehát egy folyamatról van szó. Volt egyszer egy ókori Kelet világképekkel, törvényekkel, megjelentek a zsidók is, és ők is kialakították a maguk világképét, szokásait, törvényeit. Ezeket egy idő után a közösség napi vagy hivatalban lévő vezető testületé szentesítette, vagyis véglegesítette a Tánáchot, keresztény értelemben a héber Ószövetséget. Az ókori zsidóság életében nem volt külön vallás és politika. A mai értelemben vett profán törvények, szabályok isteni tekintéllyel és erővel léteztek. A zsidóság differenciált valóság. Jelen világunk zsidósága kb. olyan, mint Magyarország, vannak benne nem hívők, vannak ortodoxok és reform vallási irányok. Van, akik számára az ókori Izraelnek voltaképpeni világi törvényei mai is isteni rendelésként élnek. A zsidóság jelentős része azonban a Biblia földjén, Izraelen kívül és olyan országokban él, ahol más vallási vagy politikai formátumok léteznek. Mindenki hozott anyagból dolgozik. Azzal főzünk, ami van. Mindenki beleszületik egy adott világba, és világnézetét, vallását, hittételeit, létértelmezését azzal a fogalmi csomaggal alakítja ki, mely kulturálisan, politikailag, vallásilag, gazdaságilag a rendelkezésére áll. Tehát létértelmezésünk kulturálisan meghatározott. Ezért alapprobléma például a térítés, misszió vonatkozásában, hogy egyáltalán átadható-e, lefordítható-e egy kulturálisan meghatározott vallás térítés címén egy másik kultúrában élőnek? A világban különböző okok miatt létező iszlámellenesség egy ismert toposza az, hogy a Korán egy szedett-vedett, innen-onnan összeollózott irat, egy kicsit a zsidóságból, egy kicsit a kereszténységből. Mohamed próféta pedig nem egy jelentős személyiség. Nagy tévedés. Mind az Ószövetség, tehát a zsidóság Szentírása, mind a kereszténység Szentírása, az Újszövetség adott korban, adott szövegkörnyezetben, adott forrásokból dolgozott és jött létre, és a mi felfogásunk szerint a Korán is, tiszteletben tartva a muszlim meggyőződést annak égi eredetéről. Mohamed próféta személye pedig jelen világunk megkerülhetetlen valósága. 106 Sárospataki Füzetek20. évfolyam 2016-4
