Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kormos Erik: A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása. A Galata-levél teológiai súlypontjai

A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása

„olyan, mintha ti is azt csinálnátok keresztyén létetekre, mint a galli papok”. Hogyan akartok szabadon élni, ha mások véleményétől és akaratától függtök?

Mivel e szó sajátságos, és nagyon is konkrétan az okkult befolyás érzékeltetésére vonatkozik a jelentés konkretizálása végett, a fordításban több szónak is változnia kell, olyan mértékig, ami ki tudja fejezni az okkultizmust és annak következményeit. El kell mondani, hogy a RUF ez esetben nagyon is szöveghűen közli a tartalmat.

Saját ford.

RÚF

3xO ti megszállott galaták! Kicsoda igézett meg benneteket, akik szemei előtt úgy írtuk le Jézus Krisztust, mintha láttátok is volna a Megfeszítettet? (...) 3Ennyire megszállottak vagytok? Amit elkezdtetek lelkiekben most érzékiségben kívánjátok megélni?

'0, ti esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt úgy írtuk le Jézus Krisztust, mintha közöttetek feszítették volna meg? (...) ^Ennyire esztelen vagytok? Amit lélekben kezdtetek el most testben akarjátok befejezni?

A Galata-levél teljes kontextusát figyelembe véve nem véletlen, hogy Pál éppen ezt a szót használja. A galaták közé külső ál testvérek érkeztek. A külső befolyás mindig érdekesebb, mint a belső szabályok, pláne, ha a Halákótra gondolunk. Ez a külső befolyás azonban a túlzott liberalizálódás felé vezetett, ezért Pál egy másik „külső személyt” kínált a galatáknak: a Szendéiket. Ez a két erő szembeállítása egyértelműen megjelenik az ötödik fejezetben: 5,19-20 felsorolása az „érzékiség cselekedetei” és a „lélek gyümölcse” 5,22-23 részben. Előbbi az ember bűnös testi vágyainak, az utóbbi pedig a Szentlélek átalakító erejének gyümölcseként.

Még érdekesebb a hatodik részben található troposz, amely már sok írásmagyarázó figyelmét felkeltette: Gál 6,17 (hap. leg.) OTtypa - Alapjelentése szerint:34 au(w ősibb oiiy-i-Q németül: stechen, ami szúrás, pont (szerű jel); beégetett jel [billog), szégyenfolt. A latin stimulus szóval is ki lehet fejezni, angolban stick, sting feleltethető meg ennek az alapjelentéseknek: az ókori használatban a szolgákat jelölték meg ilyen módon névvel, vagy egy jellel, melyet beleégettek vagy belevágtak a testükbe,35 s ez jelezte, hogy melyik úrhoz tartoztak.36

Pál magára mutat, amikor a galatáknak a helytállást, a Krisztusban való kitartást példázza: nem farizeusságát hangsúlyozza, hanem a sztigmákat (testi jegyeket), amelyeket Krisztusért kapott. Ilyen módon a sztigma a körülmetélkedés ellentétje lesz, amely külön hangsúlyt kap. Ezek a testi jegyek megkövezése és megvesszőzése alkalmával a testén keletkező sebek hegei, amelyeket Lisztrában, vagyis Galáciában

34 Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár, Budapest, Kálvin Kiadó, 1996,882.

35 Joseph Henry Thayer: Greek-English Lexicon of The New Testament, 588.

36 Betz szerint egész története kisérhető végig a szónak a fentiek jegyében, aminek nagy részét a korábbi fejezetekben már közöltem. Szerinte a szó a oTÍÍw-ból vezethető le. Jelentése: szúróeszköz hagyta nyom, tetoválás, jelzés, amelyet egy erős eszközzel hagytak hátra a testen. Szóba jöhet még a KaiaaTtCw, amely szúrást, pontot, jelzést jelent, amelyet izzó fémmel nyomtak a testbe. Lásd Betz, in Kittel, Gerhard (ed.): Theological Dictionary of the New Testament. (Vol. 7). Wm. B. Eerdm. Publ. Co., USA, Grand Rapids, Ml, 1967, 657-664.

2016 - 4 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 99