Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kormos Erik: A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása. A Galata-levél teológiai súlypontjai

A Súlyponti Modellezés exegetikai eljárásának gyakorlati alkalmazása „olyan, mintha ti is azt csinálnátok keresztyén létetekre, mint a galli papok”. Hogyan akartok szabadon élni, ha mások véleményétől és akaratától függtök? Mivel e szó sajátságos, és nagyon is konkrétan az okkult befolyás érzékeltetésére vonatkozik a jelentés konkretizálása végett, a fordításban több szónak is változnia kell, olyan mértékig, ami ki tudja fejezni az okkultizmust és annak következményeit. El kell mondani, hogy a RUF ez esetben nagyon is szöveghűen közli a tartalmat. Saját ford. RÚF 3xO ti megszállott galaták! Kicsoda igézett meg benneteket, akik szemei előtt úgy írtuk le Jézus Krisztust, mintha láttátok is volna a Megfeszítettet? (...) 3Ennyire megszállottak vagytok? Amit elkezdtetek lelkiekben most érzékiségben kívánjátok megélni? '0, ti esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt úgy írtuk le Jézus Krisz­tust, mintha közöttetek feszítették volna meg? (...) ^Ennyire esztelen vagytok? Amit lélekben kezdtetek el most testben akarjátok befejezni? A Galata-levél teljes kontextusát figyelembe véve nem véletlen, hogy Pál éppen ezt a szót használja. A galaták közé külső ál testvérek érkeztek. A külső befolyás min­dig érdekesebb, mint a belső szabályok, pláne, ha a Halákótra gondolunk. Ez a külső befolyás azonban a túlzott liberalizálódás felé vezetett, ezért Pál egy másik „külső személyt” kínált a galatáknak: a Szendéiket. Ez a két erő szembeállítása egyértelműen megjelenik az ötödik fejezetben: 5,19-20 felsorolása az „érzékiség cselekedetei” és a „lélek gyümölcse” 5,22-23 részben. Előbbi az ember bűnös testi vágyainak, az utóbbi pedig a Szentlélek átalakító erejének gyümölcseként. Még érdekesebb a hatodik részben található troposz, amely már sok írásmagyará­zó figyelmét felkeltette: Gál 6,17 (hap. leg.) OTtypa - Alapjelentése szerint:34 au(w ősibb oiiy-i-Q németül: stechen, ami szúrás, pont (szerű jel); beégetett jel [billog), szégyenfolt. A latin stimulus szóval is ki lehet fejezni, angolban stick, sting feleltethető meg ennek az alapjelentéseknek: az ókori használatban a szolgákat jelölték meg ilyen módon névvel, vagy egy jellel, melyet beleégettek vagy belevágtak a testükbe,35 s ez jelezte, hogy melyik úrhoz tartoztak.36 Pál magára mutat, amikor a galatáknak a helytállást, a Krisztusban való kitar­tást példázza: nem farizeusságát hangsúlyozza, hanem a sztigmákat (testi jegyeket), amelyeket Krisztusért kapott. Ilyen módon a sztigma a körülmetélkedés ellentétje lesz, amely külön hangsúlyt kap. Ezek a testi jegyek megkövezése és megvesszőzése alkalmával a testén keletkező sebek hegei, amelyeket Lisztrában, vagyis Galáciában 34 Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár, Budapest, Kálvin Kiadó, 1996,882. 35 Joseph Henry Thayer: Greek-English Lexicon of The New Testament, 588. 36 Betz szerint egész története kisérhető végig a szónak a fentiek jegyében, aminek nagy részét a korábbi fejezetekben már közöltem. Szerinte a szó a oTÍÍw-ból vezethető le. Jelentése: szú­róeszköz hagyta nyom, tetoválás, jelzés, amelyet egy erős eszközzel hagytak hátra a testen. Szóba jöhet még a KaiaaTtCw, amely szúrást, pontot, jelzést jelent, amelyet izzó fémmel nyom­tak a testbe. Lásd Betz, in Kittel, Gerhard (ed.): Theological Dictionary of the New Testament. (Vol. 7). Wm. B. Eerdm. Publ. Co., USA, Grand Rapids, Ml, 1967, 657-664. 2016 - 4 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom