Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kustár György: "Szabadság az ortodoxiában" - A formatörténeti módszer kritikájának egyik elfelejtett klasszikusa: Birger Gerhardsson

Szabadság az ortodoxiában'

vei mutatnak párhuzamot: az írott hagyománykomplexumok az elsősorban szóban továbbadott evangéliumi egységek memorizációs támpontjául szolgáltak. Vagyis az evangéliumok „műfajukat” tekintve a zsidó iskolákban is használt jegyzetekkel, és az ímopvf|paxa, ó.nopvr|povoúporca, ypu hellén oktatásban használt emlékeztető szövegeivel mutatnak szoros párhuzamot.91 A másolás feltételezhetően éppen azért nem éri el azt a precizitást, mint a zsidó vagy hellén professzionális másolók esetében, mert egyfelől a szövegek nem kerülnek rögzítésre a maguk teljességében, másfelől pedig feltételezhetően magán-másolatok voltak.92

Az így, „szóbeli Tóra”-ként felfogott keresztyén hagyományozásnak a mikéntjéről kevés forrásunk van, de Gerhardsson számára az Eusebius által megőrzött iraeneu- si visszaemlékezés szöveghelye igen sokatmondó: az, amelyikben Polykarpos-ról, a mesteréről ír, tanításának és életformájának összefüggésében.93 Ebből a rövid szövegrészletből a következő következtetések vonhatók le: 1. Iraeneus számára fontos a hiteles mesterek láncolata — tekintély és hagyomány szorosan összekapcsolódik.94 Sosem csak annyi a kérdés a tanítás továbbadásánál, hogy ki adja tovább, hanem az is: honnan veszi, amit mond? 2. Iraeneus kiemeli, hogy nem volt szükséges leírnia azt, amit hallott: memorizálta, ismételte („kérődzőtt rajta”) és így emlékezetben tartotta, amit hallott. 3. Polikarpus személyisége, viselkedése a hiteles hagyomány megerősítője, és világos reprezentációja: a tanulás mindig imitatio magistri,95 Eusebius közvetítése révén tudjuk, hogy Papias Jézus szavainak ötkötetes gyűjteménye elé írt előszavában szintén arról ír, hogy mennyire fontos az Úrról szóló szavak pontos és szavahihető továbbadása. A hitelesnek tekinthető anyag összegyűjtéséhez azonban nem szövegeket vett alapul, hanem a tanítványi kör tagjait személyesen kereste fel, és a tőlük összegyűjtött szóbeli anyagot tartotta mindenekfelett álló tekintélynek. Gerhardsson ennek a módszernek világos analógiáját látja a rabbinikus-tradícióban: ha egy rabbi (például betegsége miatt) elfelejt valamilyen korábban már memorizált szöveget, akkor megkeres egy másik rabbit vagy saját tanítványait, akiktől hallás utáni

91 uo., 195kk. - Eusebios, és az ő beszámolója alapján Justinos és Papias is (Hist. Eccl. III. 24,39, V. 8.)„magán-jegyzetekként" kezeli az evangéliumokat.

92 Gerhardsson: Memory and Manuscript, 201.

93 „Láttalak ugyanis téged, még gyermekkoromban, Alsó-Ázsiában (219) Polükarposz mellett, amikor ragyogtál a császári udvarban (220), és azon igyekeztél, hogy Polükarposz jó véleménnyel legyen rólad. Jobban emlékszem ugyanis az akkori eseményekre, mint a most történtekre, 6 (hiszen a gyermekkorunkban szerzett ismeretek együtt nőnek a lélekkel és egyesülnek vele), úgyhogy még a helyet is meg tudom mondani, ahol a boldog Polükarposz ülve beszélt, hogyan lépett be és ment ki, milyen volt az életmódja, a testalkata, mit beszélt a tömeg előtt, és hogyan számolt be a Jánossal (221) meg a többiekkel való kapcsolatáról, akik látták az Urat, és hogyan mesélte el szavaikat és azokat a dolgokat, amiket az Úrról, csodáiról és tanításáról tőlük halott; Polükarposz mindezt az Ige életének szemtanúitól (222) kapta, és az írásokkal megegyezően mondta el. 7 Ezeket akkor is gondosan hallgattam, mert Isten irgalma megnyilvánult rajtam, és nem papírra, hanem szívembe jegyeztem fel; és Isten kegyelméből mindig szívesen kérődzőm rajtuk [...]." Vanyó László (szerk): Euszebiosz egyháztörténete, Baán István (ford.) (Ókeresztyén írók IV.) Szt. István Társulat, Bp„ 1983,227k. Gerhardsson fordítását Id. Gerhardsson: Memory and Manuscript, 204.

94 Gerhardsson: Memory and Manuscript, 205.

95 uo„ 205, uő., The Gospel Tradition, 26. - Erre a fontos aspektusra alább térünk vissza.

2016 -1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 39