Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kustár György: "Szabadság az ortodoxiában" - A formatörténeti módszer kritikájának egyik elfelejtett klasszikusa: Birger Gerhardsson
Kustár György A szóbeli Tóra átadásának helyszíne a magasabb szintű oktatási struktúra: a bet hamidrash IT’D).60 Nagy valószínűség szerint (és Gerhardsson ebben az esetben sem vonja kétségbe a rabbinikus beszámolók hitelességét) a Tóra oktatása a Jeruzsálem központtal való kapcsolatában fejlődik.61 Ez a hagyomány rövid szentírási helyek gyűjteménye, a midrash-hoz alapanyagul szolgáló kulcsszövegek tára, különböző elrendezési szabályok szerint egymás mellé rendezve. Emellett tartalmazza a kommentárokat és a kiegészítéseket.62 A hagyomány fix részének továbbadói a tannaim (D'X^n) és a shonim (tí’Jü), akiknek feladata a tradíció ismerete, tanítása, és a rabbinikus üléseken pedig annak reprodukciója volt, így „élő könyvekként” vagy „élő könyvtárakként” funkcionáltak.63 Ez a „könyvtár” egy jó hírben álló és teljes képzettséggel rendelkező tannah esetében a teljes Ószövetség, a Mishnah, Sifra, Sifré és Tosefta.64 Az oktatás, szemben például a qumráni szektával, ahol az írott szövegnek sokkal nagyobb a hangsúlya, itt kizárólag szóban történik.65 A szövegek átadása mechanikus és rögzített folyamat (a memorizálásra épül)66, míg a kommentárok és kiegészítések dinamikusabbak és változékonyabbak.67 Elsődleges célként adott a „szóbeli szöveg” {oral texi) pontos elsajátítása, akár a megértés rovására is.68 Az alapszintű oktatás két lépcsőjében ugyanis nem az értelmezés, hanem a doktrinális tekintélyt élvező (írásbeli és szóbeli) hagyomány megtanulása az igazán hangsúlyos. A iskolában a tanítványok a hagyomány rendezésének technikáját is elsajátítják: az egyik módszer a szövegvonulathoz való ragaszkodás {midrash-módszer), ahol a bibliai szöveg vonulata adja az értelmezéseket összekötő vezérfonalat. A másik módszer {mishna-módszer) elszakad a Szentírástól, és más (dogmatikus, téma szerinti) rendezőelvek alapján fogja össze a különböző értelmezéseket.69 70 A szóbeli Tóra hagyományozása komplex: egyfelől tartósság, másfelől változékonyság jellemzi.0 „Az igével való munka” egyszerre jelentette a mester ipsissima 60 uo.,63. 61 uo., 86. A szóbeli Tóra oktatása és továbbadása hosszú hagyományra vezethető vissza - a Sírák könyve is használja a bet hamidrash kifejezést, vö. Gerhardsson: Memory and Manuscript, 88. 62 uo., 79. 63 Legkorábban Rabbi Akiba idejétől származtathatók. Gerhardsson: Memory and Manuscript, 72, 94k, 99. 64 uo., 96. 65 uo., 87. 66 Mint ahogy általában a szóbeli kultúrákban, ahol a tudás fennmaradásának lehetséges módja az információk emlékezetben tartása. A tudás értelmezése már egy ettől elkülönülő feladat, mely előfeltételezi az értelmezendő ismeretét. Gerhardsson: Origins,20kk, Gerhardsson: Memory and Manuscript, 126. 67 Gerhardsson: Memory and Manuscript, 80, 96. 68 uo., 95, 126-130, uő., Tradition and Transmission, 21, Origins, 21. Az elv, miszerint „a tanulás a megértés előtt történik", alapvető princípium nemcsak a judaizmusban, hanem a görög retorikai filozófiai és orvosi iskolákban is. 69 Gerhardsson: Memory and Manuscript, 90. 70 Gerhardsson többször vissza kell térjen erre a kijelentésére, mivel kritikusai a memorizáció kulcsszerepére koncentrálva figyelmen kívül hagyták az általa a stabilitás és változékonyság 36 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-1
