Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Ézsaiás és Jeruzsálem. A JHWH tetteire adott válasz következményei és a testvéri viszony relativizálódása Jeruzsálem életében
Ézsaiás és Jeruzsálem Nem véletlen Jeruzsálem említése a 3. versben a Jeruzsálem és Júda kifejezés részeként ebben a sorrendben, hiszen W1LDBERGER8 megfogalmazásában a Júda és Jeruzsálem kifejezés lett a fogság utáni időben az igaz Izráel kis gyülekezetének körülírása, melynek centruma a fogság után Jeruzsálem lett. WIEDBERGER9 azonban pont a 3. vers sorrendjét tekinti ézsaiásinak, és a címiratban is olvasható sorrendet későbbi szerkesztés eredményének. Egy biztos: a tendencia mégis csak azt mutatja, hogy Jeruzsálem nem csupán a dávidi időkben volt fontos, hanem a fogság után is megőrizte központi szerepét, sőt ézsaiási vagy akár szerkesztői megfogalmazásban is megtartotta jelentőségét. A szöveget hallva minden bizonnyal10 a jeruzsálemi hallgatóság számára realitásnak számított a pusztulásról szóló ének, hiszen Tiglath-pileser 734-732-es pusztítása az északi országrészben csakhamar ismertté válhatott Ézsaiás korában, mint ahogy a szőlő képe is Izráelre vonatkozóan. Ézsaiás ezt a képet terjeszti ki Júdára mondván, őket ugyanaz éri majd, mint északi szomszédait. A 3. vers külön érdekessége, hogy JHWH bíróvá teszi a vétkest saját ügyében. Maga a vádlott partnerként játszik szerepet, akit JHWEí ebben a minőségében is komolyan vesz: bűnösként kell magáról kimondania az ítéletet és JEIWH bíróként vár az ember bírói ítéletére.11 Isten tehát a reménytelenné vált helyzetben is, amikor az ember megérett a pusztulásra, meghagyja az embert a maga méltóságában. Tudni akarja, fel tudja-e mérni helyzetét, hova jutott, érzi-e az ítélet jogosságát. Ézsaiás biztos abban, hogy jogos a nép ítélete, de számára ebből az ítéletből is csak JHWH nagysága derül majd ki (űsráa nisos mir napi - 16. vers), és igazságában is szentsége nyilvánul meg (n[?nsa tínpi - 16. vers). Erről a szentségről mondja MÜEEER, hogy az pedig niaa -ban mutatkozik meg.12 Jeruzsálemre tehát JHWH ítéletén keresztül dicsőséges jövő vár, hiszen „...a niaa mintegy ebben a világban látható tükörképe a 8 „'Juda und Jerusalem'wurde in nachexilischer Zeit, wenn nicht geradezu offizielle Bezeichnung, so doch stereotype Formel zur Umschreibung der kleinen Gemeinde des wahren Israel, deren Zentrum nach dem Exil Jerusalem war."- wildberger, H.: Jesaja Biblischer Kommentar bandX/i i.Teilband Jesaja 1-12, Neukirchen-Vluyn, 1972, 3. 9 wildberger, Jesaja: i. m. 2.3. 10 „Isaiah's song... is addressed to a Jerusalemite audience... reference to the destruction of the Northern Kingdom by Tiglath-pileser in 734-32 B.C.E...at the time of Isaiah of Jerusalem, the vineyard had been a metaphor predominantly associated with Israel (Hos 9:10; 10:1; 14:8; Psalm 80). But Isaiah's application of the parable in v. 7.. .extends the metaphor of God's vineyard to the Southern Kingdom and thus threatens Judah with the same judgment that they had just seen visited upon their northern neighbours." - Kloppenborg, J. S.: Egyptian viticultural practices and the citation of Isa 5:1-7 in Mark 12:1 -9 Novum Testamentum, 44 no 2 2002,134- 159.137-138. 11 „Die Angeklagten werden als Partner ernst genommen; sie können und müssen sich selbst das Urteil sprechen. Gott der Richter wartet auf den Richterspruch vom Menschen!"Schneider, D.: Der Prophet Jesaja, Wuppertal und Zürich, 1993,113. 12 Müller, H.P.: öip qds heilig in jenni, E. (hrsg): unter Mitarbeit von westermann, C.: Theologisches Handwörterbuch zum Alten Testament Band II, München, Zürich, 1979, 589-609. 598. 2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 15
