Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: „Nagy a dolog rajtad, az idő pedig rövid hozzá.” A kora újkori kegyességi könyvek sport-felfogása
kotottság szempontjából pedig az ún. conduct book műfajt célozták meg a szerzők: az életmódra vonatkozó polemizáló, vitázó, elintő részeken túl praktikus életvezetési elveket és gyakorlatokat kínáltak ezek a szövegek, melyek a prédikáció és a házi olvasmány határát súrolták. Olyan gyakorlatokat ajánlottak, amelyeknek adott napi rituáléja volt, amely rögzítette a tevékenységet az elvárt keresztyén élet elvei szerint. Szakszókincse pedig szimbolikus erőteret alakított ki, a mentális felkészülést segítve a rendszeres kegyességi élethez. Akárha egy (mai értelemben vett) rekreációs könyvet lapoznánk fel (például a pilates vagy a taj-csí műfajában): az elején szellemi-filozófiai alapozás, szabályok, majd a gyakorlatok, lebontva napi tréningre. Az ajánlás szerint ezek könnyen elvégezhető, de rendszerességet igénylő testgyakorlatok, a modern párhuzammal élve a spirituális összhang és a stretching-elemek együttese adja az edzés alapját. A mai szociálpszichológiai kutatások alapján elmondhatjuk: a puritánok csak olyan módon javasolhatták a sportalkalmak nivellálását, ha helyettesítő normákat találtak. „Nagy a dolog rajtad, az idő pedig rövid hozzá." A kora újkori kegyességi könyvek sport-felfogása A rekreáció jellegzetességei Nézzünk egy-két elemet ezek közül. Előbb idézzük Lewis Bayly-nek, Jakab kedvelt udvari papjának, a walesi Bangor püspökének művét, a Praxis pietatis-t Medgyesi Pál fordításában: 1) „Mihelyt reggel felserkensz”, szent elmélkedésekkel töltsd be szívedet, hogy a Sátán „világi elmélkedésekkel, avagy testi kívánságokkal” alkalmatlanná ne tehesse „az isteni szolgálatra”. Példa erre: „amilyen könnyen a mindenható Isten e reggel ágyadban a természetnek álmából felserkente, oly könnyen felköltheti amaz utolsó napon is testedet a koporsóban a halálnak álmából”. 2) „ha a kakasszót hallod, [...] emlékezzél meg az utolsó napi trombitának halálodból felserkentő megfuvallásáról”. 3) „mikor öltözöl az jusson eszedbe, hogy kezdetben az öltözet csak a bűn ocs- mány gyümölcsének, a szégyennek elfedezésének okáért adaték első szülénknek”, „akármilyen cifra legyen is az öltözet, az mindazonáltal semmi nem egyéb, hanem csak a szégyennek cikornyás fedele”. Ha az eddigiekből nem lett volna egyértelmű: 4) „Ne engedd tehát a napnak dicsőséges világosságát hiába ragyogni, hanem inkább, valamikor lehet, előzd meg a felkelését hálaadásiddal [...] és köszöntsed [az Úr Isten Őfelségét] a virradás közben valami áhitatos antelucanummA, avagy reggeli soliloquiumoddA''. 5) Aztán „megmosdván és hivatalodhoz s az Isten képéhez (melyet viselsz) illendő öltözetet reád vévén, zárkózzál be ágyasházadba és ágyad előtt [...] térdre esvén, emeld fel szívedet kezeddel és szemeiddel együtt, [...] és vidd fel Őfelségének töredelmes szivednek oltárán a te könyörgésedet, mint egy reggeli áldozatot”.24 24 Medgyesi Pál: i.m. 1636/1936,166-171,175-176. 2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 85
