Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szathmáry Béla: Magyarország Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (4. rész)
Szathmáry Béla sa minimális mértékének meghatározását. Sajátos, az egyházkerületi önállóságra mutató rendelkezés, hogy ezt nem a Zsinat határozza meg országos szinten, hanem az egyházkerületi közgyűlések hatáskörébe sorolja. Összegére a Zsinati Tanács csak ajánlást fogalmaz meg a költségvetés elfogadásakor. Természetbeni javadalom a szolgálati idő alatt a parókia használatának joga, teljes vagy részleges mértékben annak rezsiköltségei (víz, villany, fűtés, helyi adók stb.). A költségviselés szabályait a díjlevélben kell meghatározni. A szolgálati idő alatt a díjlevél tartalma a felek egyező akaratnyilvánításával módosítható, jogi formája a felek megállapodását követően az e megállapodást jóváhagyó presbitériumi határozat. Az egyháztagok nem pénzbeli, de vagyoni értéket képviselő adományai az étel, ital ajándékozása, a vendéglátás, a ház körüli munka elvégzése. A nyugdíj- járulék alapjának meghatározása során e javadalmak közül a parókia-használati jog vehető figyelembe, mértékét a Zsinati Tanács három éveként, a zsinati ciklus 2. és 5. évében határozattal állapítja meg. A parókia-használati jog a lelkészi szolgálathoz kapcsolódik, így a szolgálat megszűnésével a lelkész 30 napon belül köteles a parókiát elhagyni. A szolgálati viszony megszűnése több okból is bekövetkezhet. Fegyelmi büntetésnek is lehet olyan hatálya, amely az adott szolgálati viszony megszüntetését eredményezi (áthelyezés, tisztségtől való megfosztás, önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés, hivatalvesztés). Ezekben az esetekben az új lelkész szolgálatának megkezdése érdekében a parókiát át kell adni. Elmulasztása esetén - bár e juttatás a szolgálathoz kapcsolódik - világi bírósághoz kell fordulni. Ennek oka, hogy az Egyház nem rendelkezik azokkal a kényszereszközökkel, amellyel határozatának végrehajtását ki tudná kényszeríteni. Ez esetben nem az állam hajtja végre az egyházi bíróság határozatát, hanem a szolgálati viszony megszűnésére (megszüntetésére) alapított lakás kiürítése iránti polgári pert kell az állásfenntartónak indítani, s a világi bíróság előtt született döntés végrehajtása fog megtörténni állami eszközökkel. A lelkész szülei, gyermeke(i), örökbefogadott gyermeke(i), házastársa mint közeli hozzátartozók nem saját jogon, hanem a szolgálatban álló lelkész jogán használói a parókiának. így a lelkész szolgálati viszonyának megszűnésével saját jogon elhelyezést nem igényelhetnek, a lelkésszel együtt elhelyezési igény nélkül kötelesek elhagyni a parókiát. A lelkészi javadalmak az adott területre szolgálati megbízást kapott lelkészt, lelkészeket illeti meg. Más lelkész a parókiális jogok tiszteletben tartásával, az adott terület lelkésze érdekeinek sérelme nélkül láthat el javadalommal (stóla) járó szolgálatot. Több lelkész szolgálati megbízása esetén minden lelkészt a díjlevelében meghatározott javadalmazás illeti meg. Bár a beosztott lelkészt és a segédlelkészt a püspök rendeli ki egy szolgálati helyre, de lakhatásáról, javadalmazásáról, ellátásáról a fogadó egyházközség vagy intézmény köteles gondoskodni. Bár erről a jogosultság szintjén a törvény csak a segédlelkész esetében rendelkezik, de ez értelemszerűen vonatkozik a beosztott lelkészekre is. A beosztott lelkész szolgálati viszonyt keletkeztető okirata a kirendeléséről szóló határozat, de a szolgálat ellá98 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 -1
