Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szathmáry Béla: Magyarország Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (4. rész)
Kommentár A lelkész mint Krisztus és az Egyház szolgája nem élhet a társadalmon kívül, nem vonulhat el a világtól, szolgálatát benne kell teljesítenie. A törvény 3. § (2) bekezdése arra inti a lelkészt, hogy közte és kisebb (család), illetve nagyobb (gyülekezete és településének lakói) közössége között bensőséges kapcsolatot alakítson ki, ahol vezető szerepét ellátva irányítja őket Isten akaratának megvalósítása felé. Ezt a munkát csak családtagjai és gyülekezete, települése lakóival együtt munkálkodva végezheti el. Közösségei tagjainak érezniük kell szerepük fontosságát ebben a feladatban, mert együttműködésük csak ekkor lesz eredményes és hatékony. n) környezete legyen rendezett, óvja azt, személyes és családi életével is jó példát adjon, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá legyen: ő és az ő háza népe az Úrnak szolgálnak, A lelkész csak úgy lehet példa és követendő vezető, ha példamutató életet él. A teremtett világ valamennyi elemére fordítson gondot, így óvja szűkebb és tágabb környezetét. Lakóhelyét, szolgálatának helyét tartsa karban, tisztán, rendezetten, s ebben elöl járva vonja be gyülekezetének tagjait is. A parókia, a templom, a gyülekezeti alkalmakra szolgáló helyiségek, a temető karbantartása és tisztántartása az Egyház erejét és tisztaságát hivatott közvetíteni. o) tartsa be Magyarország Alaptörvényét, törvényeit és törvényes rendelkezéseit, mindaddig, amíg azok nem ellentétesek Isten törvényeivel, A kötelességek felsorolása sorában valójában az a) ponthoz kapcsolódó kötelezettsége a lelkésznek az Isten és az emberek által felállított szabályok, törvények szerinti élet és munkálkodás. Az egyház tagja kettős alávetettség alatt él. Tagja az Egyház közösségének és polgára egy világi közösségnek, az államnak úgy, hogy mindkét autoritás igényt tart engedelmességére. A Róm 13,1-7 alapján mind a lelkésznek, mind az egyháztagoknak be kell tartaniuk az állam törvényeit mindaddig, amíg az azoknak való engedelmesség nem ellenkezik a feltétlen engedelmességet kívánó Isten törvényeivel. Az állam és az Egyház egymáshoz való viszonyának kérdése egyidős a keresztyén egyház létével. Az egyház és benne a Magyarországi Református Egyház történelme során sokszor eltérően rendezte ezt a viszonyt. 2009-ben a Barmeni Teológiai Nyilatkozat elfogadásának 75. évfordulóján a Magyarországi Református Egyház kinyilvánította, hogy arra az Isten Igéjének engedelmeskedő keresztyén közösség hitvallásaként tekintünk, amely éppúgy ítéletet mond az idegen eszméket szolgáló és az államhatalom eszközéül felkínálkozó keresztyén tévelygésre, mint arra az állami beavatkozásra, amely az egyház belső életét lehetetleníti el. A Barmeni Zsinat maradandó példája a Krisztushoz hű egyháznak, amely ellenséges politikai közegben is inkább hallgat Urára, mint világi hatalmasságokra. Ezzel pél2015 -1 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 91
