Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamcke, Martin: Nyugat-keleti identitás: Henry von Heiseler példája
Nyugat-keleti identitás: Henry von Heiseler példája rajta keresztül be tudott kapcsolódni a kortárs irodalmi, művészi és gondolkodói közegbe. Mindenek ellenére Heiseler vándor marad Oroszország és Németország közt. A színház iránt messzemenőkig elköteleződve, az oroszok németek feletti fölényét fedezte fel,4 és azt is, hogy a jelen német állapotok kritikája is az oroszé felől közelíthető meg. Ahogy írja: a szentpétervári konzert-élet „nagyon fejlett”, és „egyáltalán nincs az az üzleties hangulata, mint Berlinnek”.5 Töretlenül fennállnak a kapcsolatai Oroszországgal, és részévé válnak a német- országi és orosz kettős hovatartozásának. Mint orosz tartalékos tiszt, kötelességeit továbbra is nagyon komolyan vette. Ezen felül azon kapta magát, hogy újra és újra hónapokig tartó, elnyúló látogatásokat tesz idősödő családjánál. Heiseler 1914 áprilisában édesapja halála miatt is Oroszországban tartózkodott. Itt lepte meg a háború kitörése, így Németországba már nem volt lehetősége visszautazni. Az apja egyébként sosem értette meg, hogy Heiseler miért élt „egyáltalán külföldön”, és nem értett egyet a fia két kultúra iránti kettős lojalitásával sem.6 De Heiseler számára az orosz állampolgárság több volt egyszerű formalitásnál. 3. A német-orosztól a német identitás felé Amikor Heiselert 1914-ben a háború kezdetekor besorozták, úgy nézett ki, hogy a nyugati frontra kell mennie, és német katonák ellen kell harcolnia. A bevonulás idején azonban a zászlóalj visszamaradt a Helsingfors - Lahti vonal védelmére. Heiseler akkor Helsingfors állomás védelmét vezette, mindaddig, amíg a wiborgi erődbe át nem helyezték — ahol újoncokat képzett ki. 1915-ben parancsnokká léptették elő. A testvére elesett, őt pedig először a nyugati frontra vezényelték ki, majd végül betegség miatt Wologdába helyezték át. Újra parancsot kapott egy pályaszakasz védelmére, ezúttal a Szentpétervár-Wologda-Archangelsk vonaléra. Az 1917-es forradalom után vezető pozíciót kapott a Vörös Hadseregben, és a „fehérek” elleni harcban Wotkinsk- nál és Arhangelszknél is sikereket ért el. Csak az orosz vezérkar feloszlatása után tért haza a szülői házba. Ugyanaz a Heiseler, aki 1914. augusztus 18-án éppen gondtalanul, orosz tiszttársaival tea mellett beszélgetve „gondolatban Németországot napi 3-4 alkalommal” elfoglalta,7 az évek múlásával mindennemű pozitív hozzáállását elvesztette Oroszországgal mint hazájával kapcsolatban. Az „általános borzalomban” — ahogy akkor a há4 Brief Henry von Heiselers an Walther Lampe vom Februar oder März 1906 aus Berlin, in Heiseler, Henry von: Zwischen Deutschland und Rußland, Briefe 1903-1928. Heidelberg, 1969. S. 30-31, hier: S. 31. 5 Brief Henry von Heiselers an Walther und Else Lampe aus Krestowsky/St. Petersburg vom 7./20. Dezember 1911, in Heiseler: i.m. S. 66-67, hier: S. 66. 6 Brief Henry von Heiselers an seine Frau Emy vom 30. März/12. April 1911, in Heiseler, i.m. S. 53-54, hier: 54. 7 Brief Henry von Heiselers an seine Frau Emy aus Borowitschi vom 18. August 1914, in Heiseler: i.m., S. 98. 2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 159
