Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején
Hörcsik Richard légium Alapítvány létrejötte és aktív működése, hiszen ezzel igazolódott az, „hogy a Sárospataki Református Kollégium újraélesztése társadalmi igény, amelyért a magánszemélyek és egyházközségek anyagi áldozatra is készek.”50 Az iskola fenntartással kapcsolatosan még hatékonyabb érvnek bizonyult az amerikai alapítvány megszületése és képviselőinek ígérete a visszavétel kapcsán, amit Kürti László az 1990. január 20-ai igazgatótanácsi ülésen 1,5 millió dollárra taksált, és a továbbiakban az iskola működtetéséhez öt évig még fokozatosan csökkenő támogatásról beszélt.51 Az alapítványi ígéreteken túl a fenntartáshoz az állami hozzájárulásra is számítottak az igazgatótanács tagjai, valamint a gyülekezetek és más magánszemélyek aktív támogatására. 1990 tavaszára tehát az egyházkerület, mint a fenntartó, joggal remélhette azt, hogy a gimnázium visszavétele az anyagiakban is zökkenőmentesen fog megtörténni. Az 1990 januárjában megszervezendő bizottságok közül az egyik legjobban szervezett és legfontosabb, a gazdasági volt. Elnöke, Szabó Csaba a budapesti üzleti világból jött, Koncz Gábor aktív közgazdászként, aki számtalan tanulmányt írt a kultúra, az oktatás és a gazdaság területéről. Szathmáry Béla pedig a gazdaság-jogi hátteret biztosította, Déry Zoltán meg a Tanács pénzügyi osztályának gyakorló gazdasági vezetőjeként tudta segíteni a bizottság munkáját.52 Hörcsik Richárd pedig kifejezetten testre szabottnak érezte a feladatot, mert 1987-ben a Kollégium gazdaságtörténetéből írta a kandidátusi disszertációját,53 és lehetőséget látott ennek gyakorlati megvalósításában. Az 1990. július 1-ei gimnáziumi átvételig egy nagyon szűk fél év állt a rendelkezésre a még „csonka” Kollégium gazdálkodásának a megszervezéséhez. A legelső volt az ingatlanok átvételének a munkája. Hörcsik Richárd még 1990 előtt összegyűjtötte az 1952-es államosításkor elvett ingatlanok listáját.54 Ennek alapján Koncz Gábor beszámolója szerint a vegyes bizottság egyházi tagjai, mielőtt a Városi Tanácsra mentek volna, arra az elvi álláspontra jutottak, hogy minden ingatlant visszakérünk. A tárgyalás eredményeképpen „arra a megállapodásra jutottak, hogy a Tanács nem támaszt akadályt az elé, hogy az ingatlanok visszakerüljenek az újra egyházivá váló Kollégium tulajdonába. Több ingatlan épületben a funkciója jelent problémát (pl. a Zeneiskola). Ezeket az ingatlanokat visszaadja a Tanács, mihelyt az erre vonatkozó 50 Tukacs Béla: Alapítványunk jelentősége és célja, in A Sárospataki Református Kollégium Alapítvány első tíz éve, 1988-1989., Sárospatak, 1999.19. 51 SRKLt. R.F.V. 2/2., 1990. 1.20., 2. pont 52 Lásd Déry Zoltán visszaemlékezését. „Az Alma Mater visszaszerzése (egy régi diákja szemével). ." in Deák Gábor, Demeter Gyula, Simonné Gajda Edit (szerk.): Tanúim lesztek, Emlékkönyv, Vallomások, megemlékezések Sárospatakról és a 465 éves Református Kollégiumról, a magyar honfoglalás 1100. évében, Miskolc, 1996.69-72. 53 Megjelent 1996-ban, A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete, 1800-1919. címmel. 54 Az alapot az 1952. július 4-én felvett jegyzőkönyv mellékletei szolgáltatták, illetve Zsuffa Tibor igen részletes kimutatása. 152 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
