Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején

Hörcsik Richard Gábor személyén keresztül a Miskolcon lévő egyházkerület ún. „társadalmi hátterét” adták. 3.2. A Sárospataki Református Kollégium Alapítvány az öregdiákok baráti köreiből nőtt ki önálló szervezetté, ami a Kollégium visszavételének előkészítésében és anyagi vonatkozásában talán a legtöbbet tette. A budapesti öregdiákok baráti köre 142. klubestjén, 1988. november 14-én me­rült fel egy a Kollégium visszaszerzést elősegítő alapítvány létrehozása.17 Aztán 1989. február 3-án, az alapítók akaratának megfelelően, sor került az alakuló közgyűlésre. A 114 alapítónak az volt a kitűzött célja, hogy elősegítse az 1951-52-ben a pártállam által megszüntetett Sárospataki Református Kollégium újraindítását. Tagjai elsősor­ban az öregdiák egyesületek soraiból kerültek ki, de számos prominens szimpatizánst is sikerült megnyerni. Az alapítványt 1988/89 fordulóján hozták létre, egy olyan pillanatban, amikor a Kollégium visszaszerzéséért folytatott tárgyalások holtpontra jutottak mind a pártál­lam vezetőivel, mind pedig a református egyház lelkészi vezetőjével.18 Hiszen ne felejtsük el, hogy 1987/88 fordulóján egyfajta versenyfutás kezdődött a református egyházban: a második református gimnázium létrehozásáért. A Zsinat pedig nem Sárospatakot preferálta! Ugyan 1988 júliusában Grósz Károly minisz­terelnök az USA-ban tartózkodván kimondta, hogy „a sárospataki kollégiumot az állam hajlandó visszaadni az egyháznak, ha van rá társadalmi akarat és működtetési fedezet.”19 Az alapítvány megszületése ezért is volt történelmi jelentőségű, mert „... igazol­ta, hogy a Sárospataki Református Kollégium újraélesztése társadalmi igény, amelyért a magánszemélyek és egyházközségek anyagi áldozatra is készek. Ez az állami szervekkel folytatott tárgyalások során jelentős érvnek bizonyult, és egyéb indítékokon túl, az illeté­keseket a Kollégium visszaadására ösztönözte”- fogalmaz Tukacs Béla.20 Az Aapítvány létezése tehát igazolta, hogy a magyar társadalom részére fontos a Kollégium műkö­dése, szerepvállalása az ifjúság nevelésében. Szóval Patak ügye közügy! 3.3. A Kollégium újraindításában feltétlenül meg kell emlékezni az USA-ban lévő szervezetek működéséről. A Pataki Diákok Köre utódaként, főleg a leszármazottak 17 Bolvári-Takács Gábor: A sárospataki öregdiák mozgalom 19-21. századi kronológiája, Intézmény­történet és közművelődési dimenziók. A kutatómunkát támogatta a Sárospataki Református Kollégium Alapítvány (intézménytörténet) és a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szak­mai Kollégiuma, Budapest-Sárospatak, 2011.85. 18 Lásd erről bővebben Kürti László visszaemlékezését: „Historia Restitutionis Scholae Pataki- ensis - A sárospataki iskola visszaszerzésének története." in DeAk Gábor, Demeter Gyula, Simonné Gajda Edit (szerk.): Tanúim lesztek, Emlékkönyv, Vallomások, megemlékezések Sárospatakról és a 465 éves Református Kollégiumról, a magyar honfoglalás 1100. évében, Miskolc, 1996.80-83. 19 Magyar Nemzet, 1988. július 26. 20 Tukacs Béla: A Sárospataki Református Kollégium Alapítvány első tíz éve, 1989-1999, Sárospatak, 1999. 19. 142 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom