Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején
Hörcsik Richard nat elnöke tette ugyanezt az 1948. évi megkötött Egyezménnyel. „Végérvényesen befejeződött egy korszak” — írta a Reformátusok Lapja tudósítója.9 A kommunista múlt intézményeinek és jogalkotásának fölszámolása mellett folyamatosan születtek a polgári demokráciát előkészítő jogszabályok. 1989. október 23-án kihirdették a Magyar Köztársaság Alkotmányát, amelynek 60. §-a (2) bekezdése meghatározta a lelkiismereti és vallásszabadság lényegét.10 A rendszerváltás folyamatában szintén fontos mérföldkövet jelentett az 1990. január 24-én elfogadott IV, A lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházakról szóló törvény, amely alapvető emberi szabadságjognak minősíti a lelkiismereti és vallásszabadságot. Valamint hatályon kívül helyezte az 1949. évi 5. sz. törvényerejű rendeletet: a vallásoktatást fakultatív tárgyként szabaddá tette az állami oktatási-nevelési intézetekben. Egyben kimondta az egyházi személyek szabad, törvénybe nem ütköző működését a nevelés-kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetve gyermek- és ifjúságvédelem területén.11 A történelmi múlnál való szembenézés - Pozsgai Imre köréből irányított — részeként a korszak vezető reformlapja, a Magyar Nemzet mintegy előkészítette azt a történelmi igazságtételt, hogy „az egyházi iskolák államosítása beleillett a Rákosi-rendszerféle törvénytelenségek sorába’. Az erősen kompromittálódott ÁEH helyett az egyházakkal kapcsolatos ágazati politika mindinkább a Művelődési Minisztériumba helyeződött. Glatz Ferenc művelődési miniszter nyilatkozatai a történelmi egyházak köreiben már ekkor komoly szervezkedést generáltak, és számolni kezdtek államosított ingadanjaik sorsával. ,Az egyházi ingatlanok visszaadása nemzeti érdekünk” - nyilatkozta a kultuszminiszter 1989 nyarán Mogersdorfban, ősszel — a Fasori Evangélikus Gimnáziumban megtartott országos évnyitó után — pedig már megbeszélést tartott katolikus főpapokkal az ingadanok leendő visszaszolgáltatásáról.12 Az iskola visszaigénylés elsőnek a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziummal kapcsolatban merült fel. A református egyház kifejezetten világi, részben emigráns értelmiségi csoportok szorgalmazására 1989 januárjában igényelte vissza a volt Baár-Madast, s a pozitív válasz októberre meg is érkezett. Igazgatónak a református értelmiség egyik vezető alakját, a szekularizált értel m iségi körben is nagyra becsült történelmi nevet viselő Bibó Istvánt kénék fel.13 Az 1948-as, illetve 1950-es megállapodások felmondásával megszűnt a felekezeti iskolák számának a korlátozása is. Az 1985-ös oktatási törvény 1990 eleji módosítása az egyházak alanyi jogává tette az iskolaalapítást. Közel sem volt ennyire természetes azonban az egyház finanszírozási rendszerének megváltoztatása — ennek sem általánosan elfogadott demokratikus nyugati modellje, sem könnyedén követhető magyar hagyományai nem voltak. A költségvetést módosították és egyenlősítették az állami és egyházi iskolák államtól kapott támogatását. A minisztérium már ekkor — azaz a választások előtt — fel9 Komlós Attila: Egy korszak vége, Felbontották az 1948-as Egyezményt, Reformátusok Lapja. XXIV. évf. 13. sz. 1990. április 1.1. 10 Vallás és egyház... 12. 11 uo„ 13-15. 12 Vasárnapi Hírek, 1989. január 29. 1.; Esti Hírlap 1989. október 4.4. 13 Mai Nap, 1989. október 13. 7. 140 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 - 4
