Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fodorné Nagy Sarolta: Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről
Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről fogadtam hitem vigaszát, és kész vagyok uram és teremtöm ítélöszéke elé lépni. Nekem pedig bocsásd meg, drága Lizám, ha ez életben megbántottalak vagy nem voltam elég gyöngéd hozzád. [...] Es szegény gyermekeim — ó, nagy Isten! Nekik kell, hogy élj, drága Lizám, sorsod súlyosabb, mint az enyém, neked éveken át kebledben kell rejtened a bánatot, [...] Neveld őket az Úr félelmében jó és nemes emberekké; ha én már nem őrködhetem is fölöttetek, legyen anyjuk, anyjuk, aki megtanítja őket, hogy tiszteletben tartsák szerencsétlen apjuk emlékét. — Csak tehetném fejetekre áldó kezem. [...] Kérlek, felelj meg kötelezettségeimnek, hogy nevem becsülete megmaradjon. Tudod, mennyivel tartozom Fritznek és Viktornak [megj.: testvérei FNSJ. Damjanich tábornoknak ezernégyszáz forintjával tartozom. — Fizesd meg ezt az adósságomat leendő özvegyének, mert ö is vértanúhalált szenved holnap reggel. [.. JVictorom talán nem is tudja, hogy az életem veszélyben forog, őt nagyon érzékenyen fogja sújtani ez a csapás: de Isten, aki a sebet üti, balzsamot is ad, meg is gyógyítja. [...] Igen, Lizám, remélem, hogy te is, habár fájdalmasan, de engedelmesen és alázatosan szembe tudsz nézni sorsoddal. — Imádkozom érted és gyermekeimért forró áhítattal, és azt mondják: egy halni induló imájának és áldásának különleges ereje van. — Tudom, hogy vérezni fog a szíved; de a gyerekek iránti kötelességeid érzete megfogja enyhíteni fájdalmadat, és nem sok idő múlva eleven másomat láthatod majd Árminunkban, aki annyira hasonlít rám. [...] ők a te szavaidból fogják megismerni apjukat, és ki mondhatná meg nekik jobban, mint te, hogy apjuk, bár az emberi törvények elítélték, szívében becsületes ember volt, aki meggyőződéséért halt meg. Rövidre van szabva az idő, melyet még e földön tölthetek, a levelet nemsokára át kell adnom, és nehezemre esik megválnom ezektől a lapoktól, hiszen ezek az utolsó szavaim hozzád. Isten áldjon és oltalmazáson, drága nemes feleségem, és adjon neked erőt, engem pedig részesítsen örök békéjében. Édes drága Lizám! Gyermekeim! Éljetek boldogan! Nemsokára kiszenvedek. Még egyszer kő- szánét hű szerelmedért, mindenért, amit értem tettél. — Istenem, Istenem! Nem bírom tovább. Isten veled, életem, mindenem! Arad, 1849. október 5. Holtig hű Károlyod. m A szeretet nem tartozik, nem akarja mások kárát. A szeretet tud köszönetét mondani. Holttestét sógora Monyoróra (Arad megye) vitette, ahol — kívánsága szerint - a vadaskertben négy tölgyfa közé — melyek négyszöget alkotnak — temette el. Innen Bo- 46 46 Leiningen-Westerburg Károly Levele feleségének. 1849. október 5., in: Katona, i.m., 220. 2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 123
