Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fodorné Nagy Sarolta: Megmarad a szeretet. Életképek az aradi vértanúkról és özvegyeikről

Fodorné Nagy Sarolta

Utolsó sóhajtása valóban a felesége volt: „összetett kezekkel égre emelve szemeit hangoztató: Istenem! nőm s három gyermekem!’34 35 — aztán a parancsnok karjával jelt adott, és tizenkét fegyver egyszerre dördült...

Aznap, mikor Lázárt golyó által kivégezték, felesége már betegen feküdt. „A szenvedések elkábítottak, megbénítottak. Alig vagyok képes gondolataimat összeszedni" — írta négy nappal később fájdalmában sógornőjének. Aztán így folytatta:

„Hatodikán volt. Igen. Vilmos reggeli fél hét órakor három vitéz bajtársával az aradi sáncokban agyonlövetett. Hősi halált halt. [...] 0 én édes Istenem, mi lesz velem, szegény özvegyen maradt asszonnyal, ha az erős férfakkal így bánnak! Négyet agyonlőttek a sáncokban, kilencet pedig felakasztottak. Az elítélteket ily sorrendben végezték ki: Reggel félhatkor: Schweidel, Kiss, Dessewffy és Vilmos. Felakasztattak: Poeltenberg, Török, Láhner, Nagysándor József, Aulich, Leiningen, Knezic, Damjanich és Vécsey. [...] Mily boldog voltam öt éven át az én Vilmosommal! Nagy boldogságomat megirigyelte a sors tőlem, s széttépte, szétszaggatta azt. Vilmosom, szentem csókol téged meg a többi rokonokat, tartsátok meg ti is az ő emlékét szívetekben. Szeretettel szomorúsággal ölel-csókol a te szerencsétlen Máriád.

Az özvegy megkísérelte megszerezni férje holttestét, de nem sikerült. Élete végéig ápolta és őrizte férje emlékét. Napjait nehezítette, hogy saját rokona, báró Reviczky József, volt honvédtiszt örökösödési pert indított ellene — de elvesztette. Végül sikerült bizonyítani, hogy a férfi hamis papírossal akarta bizonyítani igazát. A papír ugyanis a rajta lévő dátum idejében még nem is volt forgalomban. A csaló börtönben fejezte be életét. Lázár Vilmosné 1873. január 9-én halt meg.36

LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY GRÓF (1819)- SISSÁNYI ELÍZ (1827-1898)

A legfiatalabb vértanú. 1819. április 11-én született a Hessen nagyhercegségbe. Családja egyike volt a legősibb német arisztokrata famíliáknak, s rokonságban állt Viktória angol királynővel is.37 Evangélikus volt. Felesége Sissányi Elíz görögkeleti vallá- sú, törökbecsei (délvidéki), gazdag magyar család legifjabb leánya. 1844-ben a bécsi belvárosi evangélikus templomban esküdtek, a gróf ekkor 26, az ifjú asszony 18 éves volt. Pozsonyban éltek.

Leiningen 1848 őszén jelentkezett honvédnek. Mivel testvérei, unokatestvérei, számos rokona tisztként szolgált a császári seregben, gyanakvó, bizalmatlan légkör

34 Vinkler Brúnó minorita szerzetes visszaemlékezése, in Katona, i.m., 260.

35 Lázár Vilmosné levele sógornőjének, Moldova Imréné Lázár Matildnak. Surján, 1849. okt. 10- én, in Katona, i.m., 251-252.

36 HernAdy, Az aradi... i.m., 2011. április 30.

37 Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúi - október 6. Nyíregyháza, az Oktatási Minisztérium kiadványa, 2000. 36.

120 Sárospataki Füzetek 19.évfolyam 2015-4