Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: „Nagy a dolog rajtad, az idő pedig rövid hozzá.” A kora újkori kegyességi könyvek sport-felfogása
mégy, mind meg annyi veszedelmes és halálos sáncokba lépsz. Együtt trágár, hamis, rágalmazó emberekre találsz, másutt oly tőrös helyre, hogy még életed is veszélyben foroghat”.30 Az élet mindennapi döntéshelyzeteit, de a világ fiaival való társalkodást, a bűnnek látványát is a puritán típusú kegyesség lelki harcnak élte meg. Debreceni Ember Pál napi imája ezt ekként szólaltatja meg: „Oh édes meg-váltó Jésusom! ha Felséged az én bűneimért, ‘s ez egész világ bűnéért, olly ki-mondhatatlan szörnyű kínokat, ‘s nagy lelki háborúkat szenvedett; én, bűn rabja, mindenféle kísérteteknek tárgya, hogyhogy lehetnék üres a lelki háborútól? Nem feljebb való á tanítvány az ö mesterénél, a’ szolga az ö uránál. Imádkozzál érettem, óh édes Közbenjáróm! hogy hitem a’ szörnyű próbák alatt, a’ nagy lelki háborúkban el ne foggyon.”31 Ennek a harcos keresztyén küzdelemnek a megéléséhez nyújtott a Praxis pietatis, mint conduct book segítséget. Regulákat tartalmaz a gondolatok, a beszéd, a cselekedetek területére, „melyekből megtanulhatni, mint kelljen Enókhként mindennap Istennel járni”.32 Ezt követte a hasonló esti cselekvésminta, mely a reggeli útmutató stratégiai eljárásaival írható le, az ágyon, mint koporsó szélén ülve való elmélkedéstől a „mértékletes aluvás” regulájáig. Látható, hogy a keresztyén életmód és életrend rendszeresen végiggondolt edzésmunka alapján zajlott, középpontba állítva a rekreáció keresztyén tevékenységi formáit és spirituális eszközeit. „Csak annyiban élj azért a szabados mulatsággal, amennyiben az tégedet mind testedben, elmédben alkalmatosbá tehet az isteni szolgálatban és egyéb keresztyéni hivatalodban jobb kedvvel való forgolódásodra. Nagy a dolog rajtad, az idő pedig rövid hozzá” — emlékezhetünk a kezdő idézetre.33 Ezt az alapelvet, a helyes cselekvés körülményeinek meghatározását, az ún. adiaforon vitát a 16—17. század nagy protestáns elméleti vitáihoz sorolják. Voltak olyan keménynyakú, „hotter sort of Protestant” puritán írók (Philip Stubbes, William Prynne etc.), akik mindenféle sportot helytelenítettek istentelen és felesleges voltuk miatt, ezzel szemben mások még támogattak is egyes fajtákat (John Milton például a futást vagy a birkózást fontosnak tartotta a katonai edzettség szempontjából), a mérsékeltek pedig ilyen kérdésekről nem nyitottak vitát.34 A korszak magyar elméletírói megkülönböztettek a közdolgok mellett környülálló dolgok néven nevezett fogalmi kategóriát. Az előbbi a világi szférát jelenti, az általános emberi cselekvésformák és szokások, az utóbbi a vallásos lelkületű cselekedetek világát. Komáromi Csipkés György Igaz Hit című kötetének definíciója szerint: „Nagy a dolog rajtad, az idő pedig rövid hozzá." A kora újkori kegyességi könyvek sport-felfogása 30 uo. 188-189. 31 Debreceni Ember Pál: Innepi ajándékul az Isten Satoraba fel-vitetett Szent Siklus, Kolozsvár, Tótfalusi, 1700 (RMK 1,1556), 215. 32 Medgyesi Pál: i.m. 1636/1936,190-212. 33 uo., 211. 34 Collinson, Patrick: A Comment: Concerning the Puritan, The Journal of Ecclesiastical History, 31 (1980), 488; uő.: The Religion of Protestants: the Church in English Society, 1559-1625, Oxford, Oxford, University Press, 1982,4; uő.: The Puritan Character: Polemics and Polarities in Early Seventeenth-Century English Culture, Los Angeles, William Andrews Clark Memorial Library, 1989, 15. 2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 87
