Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: „Nagy a dolog rajtad, az idő pedig rövid hozzá.” A kora újkori kegyességi könyvek sport-felfogása

Csorba Dávid

the duties of thy calling”. De jó tudni, hogy — írja néhány mondattal később — „fór a man was not created for sports, plays, and recreation, but zealously to serve God”.3 Ügy tűnik, mintha Medgyesi nem értette volna a kifejezést, s a három rokon értelmű angol kifejezés egyik eleméből (play) alkotott volna a fordításban szinonimasort. Ehhez pedig értelmezési háttérként a játék bibliai, azon belül is ószövetségi értelme, a hívság, a nem Istennek szentelt időtöltés szemantikai képzetköre irányította volna a fordító gondolkodását. A rekreáció a 16—18. században angol nyelvterületen ennél jóval bővebb jelentésben élt: a sport és a pihenés helyett is ezt a fogalmat használták.

Mentalitástörténeti elemzésünk azt példázza, hogy miképpen lehet újraolvasni ebből a nézőpontból a Praxist, vagyis mi köze van a kegyességi kézikönyvnek a tágabban értett rekreációhoz és szűkebb mai szinonimájához, a sporthoz? A Praxis pietatis korabeli befogadását valószínűleg a formátum és a műfaj (conduct-book) is elősegítette. Az elterjedtsége köszönhető volt több elem mellett a könnyen kezelhető, kicsiny formának, valamint a napi kegyesség rendjére épülő, közvetlen stílusú nyelvi és teológiai tartalomnak. E köztudomású tény mellett egyetlen faktort emelünk ki a sikeres recepció tényezői közül: a metodológiai szemléletet. A kora újkorban megszokott volt a biofiziológiai életritmus és a szellemi—lelki struktúra összehangolása. Az ehhez igazodó, rendszeres életmódot javalló, a fokozatosság elvére építő szellemi-lelki tréning nem állt távol a mindennapok emberétől, sőt az ilyen típusú mű szólította meg őt igazán. A szűkebb értelemben vett napi kegyességi könyv felépítését, antropológiai elemeit tekintve valósággal megfelel egy keresztyén „edzéstervnek”. Elemzésünkben a Praxis pietatis ürügyén a következő sport- és mentalitástörténeti kérdésekre keresünk választ:

1) Mit jelentett a 16—18. századi Angliában a rekreáció fogalma?

2) Mi a viszony a sport és a keresztények, azon belül a sport és a puritánok között?

3) Milyen magyar textuális példák jellemzik a leghíresebb sporttörténeti írás, a Book of Sports szemléleti párhuzamait?

I. Jakab angol király (1603-1625) és a sport

I. Jakab a reformjait személyesen vezette be: mindenről maga nyilatkozott, kedvelte a vallási, teológiai vitákat. Ennek eredménye megannyi egyházjogi rendelkezése, káték, imakönyvek kiadása, és legfőképpen a híres 1611-es angol bibliafordítás, az ún. King James’ version (1611). Valódi grafomán alkat volt: nem egyszerűen rendeletben szabályozta egy tévesnek ítélt cselekedet vagy tevékenység formáját, hanem a királyi nyomdában egy-egy teológiai traktátust adott ki az ilyenek ellen, személyesen készítve el az igei útmutatót és az elemzést. I. Jakab könyvei az uralkodói honestasnak köszönhetően sikerszámba mentek, a Basilikon dóron (‘királyi ajándék’) címet viselő, a királytükrök mintájára született intelmeit Európában mindenhol kiadták, Erdélyben

3 uo. 118.

80 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4