Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - RECENZIÓK - Ötvös László: Sárospataki falukutatás (Újszászy Kálmán emlékére)
Ötvös László örök élménye volt Ady temetése... érettségi után a Pro Christo Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség tahi táborában ismerkedett meg a pataki teológusokkal, többek között Szabó Zoltánnal. Ezzel sorsa mintegy hetven évre összeforrt Patakkal, bár látókörét három éves peregrinálással (Glasgow, Basel, Athén) tágította. 1932-ben Debrecenben filozófiai doktorátust, 1939-ben Szegeden egyetemi magántanári képesítést szerzett, miközben a pataki teológián a filozófiai-pedagógiai tanszéken tanított. 1931-től a Sárospatakon kibontakozó faluszeminárium, 1936-tól a népfőiskola egyik irányítója, 1944 és 1946 között a főiskola rektora volt. A népfőiskola 1948-ban - kényszerűen - megszűnt, a református intézmények közül a tanítóképzőt 1950-ben, a gimnáziumot 1952-ben államosították. 1951-ben megszüntették a teológiát is, a professzor azonban (főkönyvtárosként) kitartott Sárospatak mellett. Megélhette a Teológiai Akadémia 1992-es újranyitását, ugyanebben az évben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét is. 1994-ben, 92 éves korában hunyt el.” (67-68 old.) Az elmondottakból kiemelhetjük, hogy az Újszászy professzor által vezetett húszéves sárospataki falukutatás olyan jelentőségű mozgalom volt, ami hatott a pártállam idején, és ízes gyümölcseit azóta — ma is — ízlelhetjük. Ennek bizonysága a bemutatott kötet. Itt kell megjegyeznünk, hogy benne egy kiváló tanítvány (dr. Fürjész István 1912-1974) munkásságának a bemutatását is megtaláljuk a 283- 284. lapokon. A bemutatott tudós özvegyének, Fürjészné Mészáros Irénke néninek, a Miskolci Belvárosi Református Gyülekezet és a Berekfürdői Országos Bibliaiskola hitvalló tagjának gondoskodó szeretete által. A kötet - említett - négy nagy egységének megnevezése tömören mutatja, hogy miképpen született meg a faluszeminárium, hogy miként jött létre a hatalmas szellemi, népéleti kincseket tartalmazó adattár, milyen megtartó erő áradt ki az egyházra (gyülekezetekre), az irodalomra és a tudományra a mozgalom által. Aki átlapozza a kötetet, erről meg fog győződni. Az aktív szellemi és lelki tevékenység együttes megvalósulásának igazolására elég, ha kiemeljük az építő táborozásokat, ahol a rendszeres bibliatanulmányozás, a kemény kétkezi munka és a népért vállalt elkötelezettség - teljes emberi képesség — felmérése, megerősítése, gyarapítása együttesen volt jelen egy-egy hosszabb-rövidebb időt jelentő - katonás rendet követő - ifjúsági együttlét- ben. A tanulmánykötet jelentős forrásanyag felhasználásával született meg, fontos dokumentumokat közöl, és pontos névmutató közlésével segíti a további kutatásokat. A sárospataki falukutató mozgalomban lényegében és helyi módon minden megvolt, ami az országos népi mozgalomban kiteljesedett. Az ismertetett munka - többek között — ezt az összefüggést fontosnak tartja. Ez a szellemi, teológiai, irodalmi tevékenység — amint már érintettük — hat a későbbi évtizedekben mostanáig. Legendává vált az Újszászy Kálmán professzor udvarán található terebélyes diófa, aminek az árnyékában összegyűltek a falukutatás és népszeretet eszméjét őrzők. Az 1970-es évek egyik esete ide kívánkozik: Egy miskolci lelkipásztor a szomszédos gyülekezetben vendég-igehirdetést végzett, és az egyik presbiter azzal köszönte meg a szolgálatot, hogy a faluszeminárium újságjának, a Kerékvágásnak összegyűjtött példányaival 132 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 - 3
