Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dezső Attila: Az egyház és a zsidókérdés Dietrich Bonhoeffer olvasatában
Az egyház és a zsidókérdés Dietrich Bonhoeffer olvasatában is arra törekedtek, hogy teológiailag alátámasszák az egyházi árja-törvénykezést.30 31 Ilyen politikai és egyházpolitikai feszültségek között maga Bonhoeffer sem maradhatott néma. A Hitvalló Egyház (Bekennende Kirche) számára fontos volt az, hogy az egyház megőrizze az evangéliumokon alapuló több évezredes látásmódját. Bonhoeffer nagyon óvatosan és körültekintően közelíti meg a témát. Ezt írja: „Az a történelemben egyedülálló tény, hogy a zsidók a vallási hovatartozástól függetlenül, csupán faji hovatartozásuk alapján „akarnak” az államtól külön-jogot szerezni, két új, külön kezelendő problémát ad a teológusoknak. Hogyan viszonyul az Egyház ehhez az állami intézkedéshez, és milyen feladatai adódnak ebből kifolyólag? Mit eredményez ez a közösség megkeresztelkedett zsidó tagjai számára az Egyház helyzetét illetően? Mindkét kérdés csupán helyes egyházfogalom alapján válaszolható meg. ’51 Hogyan viszonyul az Egyház ehhez az állami intézkedéshez, milyen feladatai adódnak ezzel kapcsolatban? Bonhoeffer először is meghatározza az állam feladatát. A Szentírás igazságaira támaszkodva elmondja, hogy az állam feladata az, hogy a világ kaotikus rendjében fenntartsa az Isten szerint való rendet. Jó, illetve rossz döntései ellenére az egyház nem szólhat bele közvetlenül az állam politikai törekvéseibe.32 33 „Az állami szerepkör az egyházi beavatkozástól mentes marad. Itt nincs szó az egyház kioktató és sértő beleszólásáról. A történelmet az állam alakítja, nem az egyház,?3 - írja Bonhoeffer. Ugyanakkor világosan érvel amellett is, hogy az egyház csak akkor tudja reálisan értelmezni a történelem eseményeit, ha elismeri, hogy Isten akaratán kívül semmi sem történhet ebben a világban. Csak az az egyház tudja, mi a történelem, és egyáltalán mi az egyház, amelyik hirdeti és tanúskodik arról, hogy Isten, Jézus Krisztusban áttörte ennek a világnak a történelmi kereteit, és Isten az, aki engedi az államnak, hogy továbbra is „történelmet csináljon”.34 Bonhoeffer jól látja azt, hogy a zsidókérdés a német történelem egyik legfontosabb kérdése, mely sürgős megoldásra vár. A módozatok, melyekkel megoldja az állam ezt a „problémát”, nem mindegy milyenek. Az államnak fontos erkölcsi kontrollra van szüksége, hogy betölthesse Istentől rendelt küldetését. Bonhoeffer komolyan 30 uo., /'. m., 322. - Fontos, hogy ebben az időben Németországban a behelyettesítő teológia volt a meghatározó, mely kimondta, hogy Isten elvetette színe elől a zsidóságot, mivel a zsidók megölték egyetlen Fiát, Jézus Krisztust. Ettől nem állt annyira távol az a felfogás, hogy a zsidóság nem Isten népe többé, és elvetettségére nézve a társadalmak felőli elvetettsége is szükségszerű. 31 Bonhoeffer: Gesammelte Schriften, kiad. Eberhard Bethge, München, Christian Kaiser Verlag, 1959,11,44. 32 uo., /'. m. p. 45. - A református egyház az államot Isten rendje fenntartójának tartotta az Isten nélküli világban, az ő - humanitárius szempontból nézve - jó vagy rossz rendteremtő munkáját elismerve, a világ kaotikus istentelenségében Isten megőrző akaratának megnyilvánulásaként értelmezve. 33 uo., i. m., 45. 34 uo., /'. m., 45. 2015-3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 107
