Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A kultúra teológiai megközelítései - meghatározó 20. századi modellek
Rácsok Gabriella föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás - ott lebeg az emberi kultúra teljes története fölött.”94 Isten Noéval kötött szövetsége szolgál mintául és motivációul a keresztyéneknek arra, hogy szeretően gondját viseljék a kultúrának és a teremtésnek. Newbigin modelljében az evangélium ad alapot a kultúra bírálatára, és nem fordítva. A Szentírás olyan látást ad, amely ellentmond a nyugati kultúra plauzibilitási struktúrájának.95 Az evangélium adja meg azt a nézőpontot, amelyből a kultúrát értékelni lehet. Ez a modell nem kultúraellenes, ugyanakkor megkérdőjelezi a kultúrát azzal, hogy megtérésre és bűnbánatra hívja. Krisztusnak a teremtett világ és a kultúra világa fölötti úr volta adja a kiindulást annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy az egyháznak milyen szerepe van a kultúrával kapcsolatban. Newbigin szerint az egyház feladatát ebben a tekintetben nagyon óvatosan kell meghatároznunk, hogy elkerüljünk két végletet. Egyrészt az egyház hajlamos arra, hogy életét és tanítását a kultúrához igazítsa oly mértékben, hogy többé nem hordozza Isten ítéletét és kegyelmét. Ez azért veszélyes, mert a kultúra oltalmazójává és kezesévé válik. Elveszíti azt a képességét, hogy megkérdőjelezze a kultúrát. Másrészt, ha az egyház nyelve és életstílusa annyira idegen és távoli, hogy nem találja a kapcsolódást a kultúrával, akkor irreleváns gettóvá válik. Newbigin a két szélsőség között a lehetőségek széles spektrumát látja.96 94 uo„ 228-229. 95 Newbigin a bergeri plauzibilitási struktúra fogalmából indul ki, amikor az evangélium és kultúra viszonyáról beszél. A fogalmat a következőképpen értelmezi: „a társadalomban elfogadott hit- és cselekvésminták készletei [...], amelyek meghatározzák, hogy mely hitek valószínűsít- hetőek (plauzibilisek) és melyek nem egy adott társadalom tagjai számára." i. m., 23. Ld. még Newbigin: Foolishness to the Greeks, 3., 1. Ij. A Newbigin által Bergertől hivatkozott mű: Berger, Peter L: The Heretical Imperative - Contemporary Possibilities of Religious Affirmation, Michigan, Anchor Press, 1980. Berger kontrasztosan ír a hagyományos és a modern kultúrákról: amíg a hagyományos társadalmak biztosan megbízható plauzibilitási struktúrákkal rendelkeznek, addig a modern társadalmakban az alap homályossá vált, sőt talán el is tűnt, nincs elfogadott plauzibilitási struktúra. A modernitással megsokszorozódtak a választási lehetőségek, ami a vallásra nézve azt jelenti, hogy a modern ember hitbeli meggyőződését illetően nemcsak a választás lehetőségével, hanem kényszerével találja magát szembe, uo., 20,30. Newbigin részben Bergert követi a pluralista helyzet leírásában. Az evangéliumnak ezzel a nyugati kulturális helyzettel való találkozása áll érdeklődése középpontjában:„Milyen szerepet tölt be és tölthet be a Szentírás a modern nyugati kultúra evangéliummal való szembesítésében?" A Szentírás tekintélyére való hivatkozás a kortárs ember számára is személyes választás kérdése, egy a számos lehetséges döntés közül. Newbigin ugyanakkor erőteljes egyet nem értését is kifejezi: „...jóllehet Berger helyesen mutat rá arra, hogy a hagyományos plauzibilitási struktúrák hogyan oldódnak fel a modern világképpel való érintkezésben, és jóllehet helyesen emlékeztet bennünket arra, hogy ennek a világképnek az érvényessége és ereje nem szolgáltat alapot arra, hogy igaznak higgyük, nem ismeri el, hogy az önmagában egyfajta plauzibilitási struktúra, és akként is funkcionál." Newbigin: Foolishness to the Greeks, 10,13-14. Newbigin szerint tehát a fennálló helyzet maga a plauzibilitási struktúra, melynek alapján az egyén meghozza döntéseit. 96 Newbigin, Lesslie: The Open Secret, Grand Rapids, Ml, Eerdmans, 1995,145. 80 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 - 3
