Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A kultúra teológiai megközelítései - meghatározó 20. századi modellek
A kultúra teológiai megközelítései - meghatározó 20. századi modellek ben, hatalmunkban tartva) elkerülhetetlen az evangélium torzítása és meghamisítása ahelyett, hogy engednénk, Isten Igéje hasson ránk, keltsen bennünket életre és hitre. Ez a különbözteti meg a hitet a vallástól.79 A „kontextuális teológia” és „kontextualizálás” kifejezések az Egyházak Világtanácsa Teológiai Oktatási Alapjának (Theological Education Fund) köszönhetően 1972 óta szerepelnek a teológiai szóhasználatban.80 David Bosch (Justin S. Ukpong tipológiáját követve) a kontextuális teológia két nagy típusát különbözteti meg, mindkettőt további két altípusra osztva: „az indigenizációs típus fordítási avagy inkulturációs modellként jelenhet meg, a szocio-gazdasági típus pedig lehet evolúciós (politikai teológia és a fejlődés teológiája) vagy forradalmi (felszabadításteológia, fekete teológia, feminista teológia stb.)”. Bosch felülbírálja Ukpong felosztását: csak az inkulturációs és a forradalmi modellt tekinti valóban kontextuális teológiának.81 Témánk szempontjából mi most csak az indigenizációs (fordítási és inkulturációs) típusra fordítjuk figyelmünket, azon belül is azokra a megközelítésekre, amelyek a kontextualizálás kérdését nem a harmadik világ országaiban végzett misszióra vonatkoztatják, hanem azt a nyugati világnak a vallásosság tekintetében szubjektív fordulatot megélt kultúráira visszafordították. Bosch egyik alapgondolata az, hogy „a keresztyén egyház missziói üzenete mindig is azok életében és világában testesült meg, akik megragadták azt.”82 Bosch Schleiermacher érdemének tartja, hogy „úttörője volt annak a felfogásnak, amely szerint a teológiára minden esetben hatást — akár meghatározó hatást — gyakorol a kontextus, amelyben keletkezik.” Bosch érvelése a következő felismeréssel zárul: mivel a Szentírás szövegének „értelmezésében egész kontextusunk közrejátszik”, el kell fogadnunk, hogy természeténél fogva minden teológia kontextuális teológia.83 Ez azt jelenti, hogy az egyház képtelen felmutatni egy tiszta kultúrafölötti (szupra-kulturá79 Barth, Karl: Church Dogmatics IV/3/II: The Doctrine of Reconciliation, Edinburgh: T&T Clark, (1962) 1975, §72.817,821. 80 Ukpong, Justin, S.: What is Contextualization?, Neue Zeitschrift für Missionswissenschaft 43, 1987/3(161-168), 163. 81 Bosch, David J.: Paradigmaváltások a misszió teológiájában, fordította Boros Attila, Budapest, Harmat - PMTI, 2005, 385. Nem egységes a fogalmak meghatározása és használata. Nicholls például indigenizáción az evangélium tradicionális kulturális elemekkel való felöltöztetését érti, mely így segíti az evangélium releváns módon történő kommunikálását. A kontextualizá- ciót az indigenizáció radikális formájának tarja, amikor a kultúra társadalmi, politikai és egyéb dimenziói is hatással vannak arra a módra, ahogyan az evangélium kifejeződik. Nicholls, Bruce J.: Contextualisation: A Theology of Gospel and Culture, Vancouver, BC, Regent College, Publishing, 2003, 20-23. 82 Bosch: i.m., 385. Kiemelés tőlem, mivel saját fordítás: a magyar fordító „akik tagjává váltak" megoldást választja, ami elvesz az eredeti „who had embraced it' értelméből, sőt megmásítja azt: mivel a kifejezés nem az egyházra, hanem az üzenetre vonatkozik. 83 uo., 386-387. 2015 - 3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 77
