Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel
A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel Erő: iTTQJ mint pl. a lónak, krokodilnak az ereje; hatalom (Istennel kapcsolatban) hatalomteljes cselekedet, hatékony (vő.: fent a „kovács” metafora!). A bölcs/tehetséges ember HATÉKONY. Ismeret: njn átfogó, beható ismeret, tudás, képesség, tudni valamit valamiről, tisztánlátás.14 15 Életközösségből („koegzisztencia”) fakadó ismeret. Bölcsesség és ismeret a legszorosabban összefügg: ismeret nélkül nincs bölcsesség. Minden tudás feje pedig az ÚR megismerése. „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet” (Péld 9,10). S hogy mennyire a Szent ismerete körül szerveződik az ember életbölcsessége, sőt élete, mutatja többek között Hóseás próféta intelme: „Elvész az én népem, mert tudomány nélkül való” (Hós 4,6). Az nevezhető bölcsnek, (tehetségesnek), aki ismeri Istent, mert az Úrnak ismerete vezet el az élet dolgainak lényegébe való belátáshoz. Az okosság, az intelligencia, a kompetencia mind csak része ennek a tudásnak. LÉNYEGLÁTÁS, AMI ISTEN ISMERETÉBŐL FAKAD. Istenfélelem nXT tisztelet. Ag izraeli bölcsességisten félelmében fogant ismeret: értelem és bizalomé5 Éppen ezért a Szentírás tanácsaiban nem lehet csupán morális közmondásokat látni. A tudás nem csak elméleti ismeret kérdése, hanem egy egész viszonyrendszeré, amelyet egy vezérelv mozgat! Ez a vezérelv a% istenfélelem. Innen érthető, hogy a bibliai tehetséges ember alázatos, mert tudásával is Isten előtt áll Ha fentebb arra mutattunk rá, hogy a szaktudás és a termelőeszközök „külföldre” helyeződése mennyire kiszolgáltatott helyzetbe hozta Izráelt (Sault) a filiszteusokkal szemben, akkor itt hozzá kell tennünk, hogy ezt a kiszolgáltatott helyzetet Dávid istenfélelme fordította meg! Dávid ezt kiáltja Góliátnak: „Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a Seregek Urának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened” (lSám 17,45). Dávid itt egy letűnt történelmi korszaknak vesztésre ítélt harcosa Góliáttal szemben, aki a vaskorszak modern fegyverzetében hívja ki őt párviadalra. Személyükben nem csak két ember, nem csak két nép, hanem két korszak, két kultúra, két civilizáció ütközik össze: az újkőkor parittyakövei és a vaskro- s%ak lándzsája. Dávid hite megfordítja a helyzetet, és elmaradottabb technikai felszereltsége ellenére váratlan, fényes győzelmet arat. Tehát az istenfélelem viszonylagossá teszi, relativizálja a technikai- és tudásfölényt! Bizonyára több összetevője van, mindenesetre figyelemre méltó, hogy egy 1910-es adat szerint Németországnak 1600 tudósa és művésze 14 Koehler, Ludwig - Baumgartner, W: (eds) i.m., 215. 15 Eszenyeiné Széles Mária: Értelem és bizalom, Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyház- kerület, 2004,18. 2015-3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 39
