Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel
A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel még az eszkatológiai küzdelemben is használja a mi erőfeszítéseinket is, mint annak idején a Genezáreti-tó partján a halászokét: „hozzatok abból, amit ti fogtatok” (Jn 21,10). Nem politikai és nem katonai erővel, nem hatalommal küzdhet Isten népe, hanem Isten Leikével (Zak 4,6), aki „lelki” megnyilvánulásán kívül [elvezérel az igazságra, leleplez, bűnbánatra vezet, hitet ébreszt stb.] szaktudással is felruház. A mi korunkban is adatnak tehetséges mesterek: mérnökök, természettudósok, számítógépes szakemberek, vegyészek, biológusok, orvosok, akiknek a szellemi fölényét és tudását nem helyettesítheti mondvacsinált diploma vagy bármilyen hatalmi érdekből létesített rang, mert a tehetséget Isten adja annak, akinek akarja. A közösség egyet tehet: hálával elfogadja és megbecsüli őket. Végső soron Isten az elnyomók igáját bizonyosan letöri, nem számít, hogy milyen brutális és önkényes volt a hatalmuk.7 Az egyháznak nem szabad megijednie, ha szarvak öklelelésébe kerül. Isten készíti „kovácsait,” akik összezúzzák a szarvakat. Bizonyosan eljön a „négy kovács”, ahogy eljött a perzsa-méd birodalom és birtokba vette Babilont, vagy ahogy földre hullott Szíria vagy Egyiptom dicsősége. A kovácsok — szakemberek — szerepe néha csak annyi, hogy végzik a maguk dolgát, és közben a hatalmak, akik korábban egymással konspiráltak, egymásnak esnek, és egymást emésztik föl.8 Összességében kimondhatjuk, hogy „a túlélés a nemzeti tehetségek leghatékonyabb felhasználásától függhet.”9 10 Vagy ahogy Széchenyi mondja: „Egy főbűi menynyi hatalom ered sokszor, s hogy ragaszkodik, mint planéták a Naphoz, számtalan emberi lény egy fényes észhez? Hány élt már, ki százada útját maga jeleié ki, s nemzete létét századokkal hosszabítá, s viszont. ”"> A TEHETSÉG BIBLIAI JELENTÉSE A tehetség kifejezés nem fordul elő a Szentírásban. Helyette a tudás, értelem, bölcsesség, rátermettség, alkalmasság, ezek viszont annál gyakrabban. Ezek között a „bölcs” a legszélesebb értelmű fogalom, magában foglalja a legtöbb sajátos tudásformát. Bölcs az, aki rátermett, sikeres, akit Isten fölemel, naggyá tesz. Ilyen bölcs embernek ismerte föl a fáraó Józsefet: „Miután Isten mindezt neked adta tudtul, nincs hozzád fogható értelmes, bölcs ember” (1Móz39,41); és a babiloni király Dánielt és barátait: „Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál” (Dán 1,20). Éppen a bölcsesség, az ilyen szélesebb értelmezésben értett tehetség került az 7 Stuhlmueller, Carroll: Rebuilding With Hope. A Commentary on the Books of Haggai and Zechariah, Grand Rapids, Edinburgh, W.B. Eerdmans, Handsel Press, 1988 (International Theological Commentary), 67. 8 Calvin, John: Calvin's Commentaries: Zechariah, Electronic ed. Albany, OR: Ages Software, 1998, (Logos Library System; Calvin's Commentaries). 9 Wolfe, Dael: America's Resources of Specialized Talents, New York, Harper, 1954.4. 10 Széchenyi István: Hitel http://mek.oszk.hu/06l00/06132/html/hitel0009.html. 2015. július 31, 09h 2015-3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 37
