Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel

Fodorné Nagy Sarolta A TEHETSÉG MINT ESZKATOLÓGIAI JELENSÉG A tehetség teológiai összefüggéseinek vizsgálatát hadd kezdjük a jövendő felől, még­pedig amint azt Isten igéjéből, a kijelentésből ismerhetjük meg. Magyarázatához a múlt történetisége ad kulcsot. 1. A mesteremberek az életellenes és istenellenes erőknek útjában állnak Amikor hiányzik a szaktudás, sebezhető a nép. Rabszolgasorban tartható. Jól tudta ezt a történelem során minden hódító birodalom, így a filiszteusok és a babiloniak is... Saul király idejében „kovácsot” egész Izráel földjén nem lehetett találni, mert a filiszteusok úgy gondolták: ,JSlehogy a héberek kardot vagy dárdát csinálhassanak maguknak! Azért égéssé Ity ráelnek a filis^teusokhoz kellett eljárnia, hogy megélesíttessék ekevasukat, kapájukat, fejszéjüket és ásójukat. Kétharmad sekel volt az ára egy ekevasnak, kapának, háro­mágú villának ésfejszének, vagy ha ki kellett egyenesíteni az osztókét” (1 Sám 13,19). A filiszteusok tehát nemcsak teljesen lefegyverezték Izráelt, hanem még munka­eszközeikkel is kiszolgáltatottakká tették őket, mert a filiszteusokhoz kellett menni megjavításukért és karbantartásukért. Ha a termelőeszközök [és az azt működtető szaktudás] a hódító kezében vannak, akkor teljes egészében kiszolgáltatott a nép. Ez ellenkezik Isten rendjével, hiszen O szuverenitást adott a népeknek saját életterük tekintetében. Egy nép önrendelkezésének jogát csak akkor tudja gyakorolni, ha sza­badon rendelkezik az emberi és anyagi forrásai fölött. Amikor Kr.e. 597-ben eljött a babiloni király, Nebukadneccár Jeruzsálem ellen, „fogságba vitte Jójákint [a királyt], a király anyját meg a király felesé­geit, főembereit és az ország előkelőit is fogságba vitte Jeruzsálemből Ba­bilóniába. Minden tehetős embert, összesen hétezret; meg ezer mesterembert és várépítőt, és minden vitéz harcost fogságba hurcolt Babilónia királya Babilóniába” (2Kir 24,15-16). E módon remélte Nebukadneccár megakadályozni az ellenállás minden formá­ját: hatástalanná kell tenni azokat, akik értenének a nép megszervezéséhez és belső meg­építéséhez Amikor nincs mesterembere egy népnek, az föltétlenül ítéletidőnek számít. Ézsaiás próféta azt mondja: „Az Úr, a Seregek Ura eltávolít Jeruzsálemből és Júdából mindenféle támaszt: [...] a véneket, hadnagyot és a főrendűt, a tanácsost, az ügyes mestert... (Ézs 3,1-3). A tehetségek beolvasztása vagy birodalmi érdek szolgálatába állítása politikai eszköz egy nép gerincének megtörésében. Hasonló jelenséggel találkozunk évezredekkel később, földrésznyivel errébb, Magyarországon, amikor az 1935-ös nagy tehetségmentő kezdeményezés 1941-re országos programmá nőtte ki magát. Az Állami Gyermeklélektani Intézet felmérte az ország valamennyi 7. és 8. osztályos tanulóját azzal a céllal, hogy továbbtanulásra válogassák ki a legtehetségesebbeket. A vizsgálatot elvégezték, az anyag feldolgozá­34 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 - 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom