Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A patriarcha-történetek homiletikuma

A Patriarcha-történetek homiletikuma

1.1.3 Az atomizálódott világ összegyűjtésének gondolatához a J szerző konzekvensen ragaszkodott. Az ígéret megértésekor Abrahám oltárt épített az Úrnak (lMóz 12,7). ígéretet nyert, hogy gyermektelensége ellenére fia születik (18,1 kk.).

1.1.4 Családból nép. Az Ábrahám, Izsák és Jákob nevéhez fűződő családtörténetekből aj bizonyságtétele átível néptörténetbe. Mózes lesz, aki által az Úr meg akarja szabadítani népét, majd bevezeti a tejjel és mézzel folyó földre (2Móz 3,7-8. 17). Mózes emberi arcát is bemutatja, aki Istennel perel, kész lenne letenni szolgálatát (4Móz 11,11-12. 14). AJ koncepciója konzekvens, midőn minden arra irányul, hogy az, ami a népnek újból és újból reménységet ad, kizárólag Isten meg- megújuló ígéreteiben gyökerezik. A J befejező anyaga más szerzőkével keveredik, bizonyossággal nem mutatható ki, hogy hol ér véget a J elbeszélő mű. Valószínű, hogy a pusztai tartózkodás anyaga idetartozik ugyanúgy, mint a 4Móz 22-24 is. Bálám, a mezopotámiai próféta az Egyiptomból kivándorló nép tejjel és mézzel folyó országánál még mesz- szebbre mutat. Nem is csak a Dávid alakja sejlik fel, aki legyőzi Izrael ősi ellenségeit, hanem Dávid királyságán túl az eljövendő messiási idők képe rajzolódik ki.

1.2 Papi (P) forrás

E leginkább könnyen felismerhető4 5 szentíró koncepciójában Isten négy nagy cselekménye határozza meg az eseményeket:

1.2.1 A legalapvetőbb és mindeneket meghatározó a teremtés3 A P is kollektív teremtésről beszél, amikor Isten „embert,” DiN-ot alkotott.6 Korlátok közé szorítja a hatalmasok életidejét (lMóz 5).

4 Smend, Rudolf: Die Entstehung des Alten Testaments, Theologische Wissenschaft, Verlag W. Kohlhammer Stuttgart-Berlin-Köln-Mainz, 1978.49.

5 Ő csak Ádám teremtéséről beszél, de nem azt mondja ki, hogy Isten egy Ádám nevű férfiút teremtett, mert kijelentésében benne van, hogy férfiúvá és asszonnyá teremtette őket (1,27; 5,2). Ld bővebben: Maas, F. szócikkét az o-w-ról. In: Botterweck, G. Johannes & Ringgren, Helmer (Hrsg.): Theologisches Wörterbuch zum Alten Testament, Band I., Verlag von Kohlhammer Stutt- gart-Berlin-Köln-Mainz, 1973. 82., A szó kollektív értelméhez Id. összehasonlításként az assz. amilu, amilutu (Civil, Miguel & Gelb, Ignace J. & Oppenheim, A. Leo & Reiner, Erica: The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago, Published of the Oriental Institute, Chicago, lllionis, USA, 1968. Vol. I. A. Part. II. 57. kk.) szavakat.

6 Az c-iK szó etimológiájára nézve többféle elmélet is született, Maas véleménye mértékadónak tekinthető, miszerint a szó eredete teljes bizonyossággal nem magyarázható meg. Delitzsch az adamu sémita gyökből eredeztette, melynek jelentése 'építeni.' Későbbi kutatásokból azonban világossá vált, hogy ennek az olvasata watmdnu, watmu, így ez a megoldás nem jöhet szóba. Összefüggésbe hozták az ugariti dm ('emberek') szóval is, ami a KRT legendában ab adm ('emberiség atyja') változatban fordul elő (Id. Jenni, Ernst & Westermann, Claus: Theologisches Handwörterbuch zum Alten Testament, Bd. I. Chr. Kaiser München - Theologischer Verlag Zürich, 1971.41). Kísérlet történt az arab 'andm, valamint 'dm (utóbbi 'szolgát'jelent) szóból (eredeti értelme 'bőr,' 'felszín' lehetett), valamint a sumer 'addamuból való levezetésre is. Talán a legvalószínűbb az 'adóm szóval való kombináció, melynek jelentése 'pirosnak lenni,' ami mint vörösesbarna, az ember természetes bőrszínére utalhat. Ezzel a megoldással az nmx (föld) értelméhez is közelítene. Az akkádban azonban a 'piros'és a 'vörös föld' mellett nem fordul elő az 'ember'jelentés. Az asszír adamatu is [sötét] 'vörös földet'jelent (Civil, Miguel & Gelb, Ignace J. & Oppenheim, A. Leo & Reiner, Erica: i. m. 94.).

2015-3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 21