Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A média és a filmes médium missziói szempontú értékelése nemzetközi dokumentumokban

A média és a filmes médium missziói szempontú értékelése nemzetközi dokumentumokban

fogalmazott meg a tömegtájékoztatási eszközökkel és azoknak a társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban, és inkább a személytől személyig eljutó kommunikációt helyezte előtérbe. Ennek háttereként a nyilatkozat24 azt fogalmazza meg, hogy a tömegmédiumok „mindenre kiterjedő és gyakran uralkodó szerepet töltenek be”, mégpedig úgy, hogy a világot, és a világot értelmező tartalmakat „szórakozás vagy propaganda formájában jelenítik meg”. Ennek a torzító képnek nem csak a média természetében meglevő korlátok az okai, hanem az is, hogy „egy kommunikációs ipar vagy egy kormányzat vagy hatalmi csoport üzleti vagy politikai érdekből azt akarja, hogy az életet az ő elképzelése szerint fogjuk fel”.

Ebből a helyzetleírásból azonban mégsem az következik, hogy a jelentés megtagadva az uppsalai nyilatkozatot, teljesen elutasítaná a médiát. Az általánosan elérhető tömegtájékoztatás és média egyfelől válaszol az ember szórakozás iránti igényeire, hozzájárulhat ünnepi alkalmakhoz, és időnként megcsillanhat benne (még a világi műsorokban is) megváltó üzenet. A médiához való hozzáférés azonban csak fogyasztói oldalról elérhető sokak számára, a médiumok birtoklása nem. Ez utóbbi két szempontból is korlátozott: „csak a politikai és gazdasági hatalommal bíróknak, vagy a szakértelemmel rendelkezőknek van joga ahhoz, hogy információt, eszméket, képeket és élményeket terjesszenek”. A média birtoklásához való hozzáférés tehát a közölt tartalmakat is meghatározza, végső soron pedig széles befolyást biztosít az egyes emberek és társadalmak világképeinek formálására. Ebből következően azonban nem a médiumok birtoklását tűzi ki célul, hanem sokkal inkább a hiteles kommunikációt, melynek részeként az egyház pásztori, evangéliumi és prófétai feladatait fogalmazza meg a tömegtájékoztatás eszközeivel kapcsolatosan. A pásztori hozzáállásra a médiában dolgozó szakembereknek van szükségük, az evangéliumi lelkűiét elutasítja az emberi méltóságot sértő és manipulativ médiahasználatot és az igazságot hirdeti, a prófétai szolgálat pedig azt jelenti, hogy az egyház folyamatosan kritikával figyeli a tömegtájékoztatás tartalmát és befolyását.

2.3. Busan (2012)

A busani (Dél-Korea) konzultáció a 2013-as Nagygyűlés tervezett témáját készítette elő kommunikációs szempontból, ezt mutatja a kiadott nyilatkozat címe is: Reclaimdernizációs folyamatai a tömegmédia támogatását hozták magukkal, addig a 70-es és 80-as évekre jellemző új információs és kommunikációs társadalmai által kialakított függőség / kiszolgáltatottság paradigma a tömegmédia kritikáját váltotta ki. Stephen Brown, Changing Paradigms of Ecumenical Communication, Media Development, 59 (2012/1) (33-39.), 36,38.

24 Communicating Credibly, ed. David Gill, Gathered for Life: Official Report, VI Assembly World Council of Churches, Vancouver, Canada, 24 July - 10 August 1983, Geneva, World Council of Churches, 1983, 103-110. A hiteles kommunikáció - a jelentésből magyar nyelven bekezdéseket közöl: Média és etika a bibliai üzenet fényében, Ökumenikus Tanulmányi Füzetek, 14.sz. 1996, 54-55. Az vancouveri tanácskozást megelőző versailles-i konzultáció (1981) anyagát és az ott született előkészítő nyilatkozatot ("The Search for Credible Christian Communication") Id. The Ecumenical Review, 34. évf. 1982/1. számában (5-7).

2015 -2 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 95