Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Ágnes: Discretio spirituum, a lelkek megkülönböztetésének ajándéka

Discretio spirituum, a lelkek megkülönböztetésének ajándéka Azázelért való sors esett, állassa elevenen az Ür elé, hogy engesztelés legyen általa, és hogy elküldje azt Azázelnek a pusztába.” Azázel egy démon neve lehetett.14 Általános keleti elgondolás, hogy a démonok igazi lakóhelye a pusztaság. Jézust is ott kísérti az ördög. A pusztaság a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság helye, de a tengerrel együtt a teremtés előtti khaosz jelképeit is jelenti. Ez a fenti elgondolás a démonokkal kapcsolatban a perzsa korszakban kilép a ko­rábbi névtelenségből. „A korai zsidóság ezen iratainak vonatkozó szakaszait áttekint­ve azt látjuk, hogy a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 1. század közepéig kialakultak azok az elemek, amelyek az Ószövetség sátán-alakjából (alakjaiból) átvezetnek az újszövetségi nagy ellenség képéhez.”15 Már nemcsak szerencsétlenséget hoznak és kellemetlenked­nek, hanem az emberiséget egészen konkrétan eltérítik a jó útról. Kialakult az a nézet, hogy a démonok Beliál és Sátán uralma alatt meghatározott rendben vannak, akiket az Ur majd a végső harcban legyőz.16 Az elterjedt tanítás alakulásában döntő szerepet játszott az, ahogyan az iráni hatás­ra a zsidó ortodox tanítás reagált. Egyrészt átvett bizonyos vallási elemeket, másrészt féltette a monoteista értékeit ettől a duális tanítástól. Valószínűleg ennek is köszön­hető az a tétel, hogy az ördögök korábban Isten szolgái voltak, és csupán fellázadtak, ezért büntetésből kerültek ki a mennyei udvarból.17 Ezzel a gondolattal integrálni tudták a démonokról szóló tanítást és monoteizmust. A qumrani közösség viszont annyira érintve volt a korabeli kozmikus dualista felfogás által, hogy csak mint a végső győzelem előtti világosság ellentételezését tudta felfogni az általuk többnyire Beliálként nevesített „főgonosz” erő működését.18 Az Újszövetség átveszi azt a gondolatot, hogy a démonok Beliál és a Sátán szol­gái, azonban az emberek hozzájuk való viszonyulása megváltozik: Az apostolok nem csupán a „fény fiai”, szemben a sötétség fiaival, hanem ők azok, akik fel is lesznek fegyverezve, hogy legyőzzék azokat. A gonosz lelkeknek szolgálniuk kell nekik. Az Újszövetségben is különböző értelemben használják a démon szót. Apóséi 17,18: „Némelyek pedig az epikureus és stoikus filozófusok közül összeakadtak ő vele. És némelyek mondának: Mit akarhat ez a csacsogó mondani? Mások meg: Ide­gen istenségek(démonok) hirdetőjének látszik. Mivelhogy a Jézust és a feltámadást hirdeti vala nékik.” Itt egyszerűen a pogány istenséget jelenti a démon. Hasonló ér­telemben olvashatjuk az lKor 10,20-ban a démonok asztala kifejezést. A jézusi gyó­gyításokban viszont olyan szellemi erőkként jelennek meg, amelyek betegségeket, az ember életének valamilyen rontását hordozzák. 14 Énokh könyve a bukott angyalok vezetőjének tartja őt. Henoch apokalipszise, ford., szerk., Ham­vas Béla, Holnap Kiadó, Budapest, 1989,34. 15 Xeravits Géza, Egy gazfickó ifjúkora, Kathekon, 2003/3. sz. (https://www.academia.edu) 16 demon szócikk =The interpreters Dictionary of the Bible /., Abingdon, Nashville, 1976, 817. 17 Énokh könyve a bukott angyalok vezetőjének tartja őt. Henoch apokalipszise, ford., szerk., Ham­vas Béla, Holnap Kiadó, Budapest, 1989, 34-36. 18 Xeravits Géza, Egy gazfickó ifjúkora, Kathekon, 2003/3. sz. (https://www.academia.edu) 291. 2015 -2 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom