Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Ágnes: Discretio spirituum, a lelkek megkülönböztetésének ajándéka
Fekete Ágnes A qumrani szövegben is olvassuk: Isten két lelket adott a léleknek, az igazság és a hamisság lelkét.10 Xeravits Géza tanulmányában írja: „A qumráni könyvtár számos iratának szerzői említenek egymással szembenálló egyéni szereplőket, pozitív és negatív vezető angyali lényeket. A Tanítás szerzője úgy mutatja be őket, mint a világ jó és rossz oldalához tartozókat uraló vezéreket. Predeterminisztikus gondolkodását követve arról tanít, hogy mindkét princípium Isten teremtő tervének eredményeként jött a világba, ezzel tehát szakít azzal a hagyománnyal, amely a rossz létét valamiféle lázadás következményének tekinti.”11 Általánosságban elmondható, hogy a korai zsidóság korszakában megváltozott a démonokról, angyalokról való gondolkodás. Ennek nyomai már az Ószövetség kései irataiban meglelhetőek, mint pl. Jób könyvében. Korábban az Ószövetség legtöbb iratában a démonok úgy jelennek meg, mint valamilyen punktuális, egyszeri, megmagyarázhatatlan esemény okai. A kánaáni istenek különféle átalakulásai lehetnek ezek a transzcendens lények. De az ezekről való gondolkodás soha nem alakult tantétellé, nem lett valamilyen elgondolás igazolójává, sem a jeruzsálemi kultusz tárgyává. Egyfajta anonimitásban, magyarázatra nem szoruló vallási tapasztalatként éltek a démonok az emberek tudatában. Az Ószövetség számos démont említ, hadd idézzünk némelyet: A bénultság démona: 2 Sám 1,9:,Akkor monda nékem: Kérlek, állj mellém és ölj meg engem, mert dermedtség fogott el engem, pedig a lélek még teljesen bennem van.” 12 Női attribútumokkal rendelkező szárnyas démon - Ézsaiás 34,14: „És találkozik vadmacska a vadebbel, és a kísértet társára talál, csak ott nyugszik meg az éji boszorkány és ott lel nyughelyét magának“ (A későbbi zsidó irodalomban ez lesz Lilith alakja. A görög világban ez a fajta démon lesz az, amelyik gyerekeket rabol.13). Habakuk 3,5: „Előtte döghalál jár, és nyomaiban forró láz támad.” Itt eszünkbe juthat Zeusz, aki Arész és Phoibosz istenek kíséretében járt-kelt. Péld 30,14: „Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemésszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.” A vérszívó démonokra utal ez a példabeszéd. Zsolt 91,5: „Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal.” Itt a katasztrófák démonairól van szó, melyekre több zsoltár is utal, ők néha titokban, néha robajjal támadnak. 5Móz 28,22: „Megver téged az Úr szárazbetegséggel hidegleléssel, gyúlasztó és izzasztó betegséggel, aszállyal, szárazsággal és ragyával; és üldöznek téged, mígnem elveszesz.” Ézsaiás 13,21: „Nem von sátort ott az arábiai, és pásztorok sem tanyáznak ott; Hanem vadak tanyáznak ott, és baglyok töltik be házaikat.” Itt a saarim szót használja a próféta, amely valószínűleg valamiféle - számunkra szatírként leírható — lényt jelent. 3Móz 16,8: „És vessen sorsot Áron a két bakra; egyik sorsot az Űrért, a másik sorsot Azázelért. És áldozza meg Áron azt a bakot, a melyre az Úrért való sors esett, és készítse el azt bűnért való áldozatul. Azt a bakot pedig, a melyre az 10 Közösség szabályzata -1QS iii 18-19. 11 Xeravits Géza, Egy gazfickó ifjúkora, Kathekon, 2003/3. sz. (https://www.academia.edu) 291. 12 A Bibliai idézetek a Károly fordításból származnak - Magyar Bibliatársulat, 1931. 13 Birtalan Eszter, Lilith - Istennő vagy démon?, Tuan Kiadó, Budapest, 2009. 72 Sárospataki Fűzetek 19. évfolyam 2015-2
