Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szathmáry Béla: Magyarország Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (4. rész)

Szathmáry Béla állami rendszerből táppénzt nem kapnak, így az állást fenntartó kötelezettsége­ként határozza meg a törvény a lelkész keresőképtelenségének idejére szóló ellátás folyósítását. A gyülekezeti lelkész a keresőképtelenség időtartamáig, de legfeljebb egy évig a stóla nélküli átlagjavadalom 100 %-át, ezt követően a javadalom 70 %-át kapja táppénz címen. Egy éven túli keresőképtelenség esetén a táppénz folyósítását a presbitérium kérelmére az esperes engedélyezi. A pénzbeli javadalom mellett a lelkészt megilleti a parókiahasználati joga is változatlan költségviselési szabályok mellett, rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb két éves időtartamig. Intézeti lelkész esetében a táppénz az intézet dolgozóinak betegellátásával azo­nos módon és mértékben kerül meghatározásra, azonban az intézeti lelkész mun­káltatójának a tartási kötelezettség címén járó összeget teljes egészében folyósítani kell. A törvény sajnálatos módon nem szabályozza az egészségügyi alkalmatlanság esetén követendő eljárást, így a rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre még nem jogo­sult lelkész szolgálati viszonyának megszüntetése esetére jogszabályi rendelkezé­sek nincsenek. így eseti jelleggel kerülhet sor méltányossági alapon az egy évnél hosszabb ideje táppénzes állományban lévő lelkész javadalommal ellátására, vagy indokolt esetben a 107. § (3) bekezdés szerinti rendszeres támogatás formájában tud segíteni az Egyház a szolgálatát betegsége miatt ellátni nem tudó lelkészén. Két év után megszűnik a lelkész parókia használati joga, de a törvény a 89. § (2) bekezdésében felsorolt szolgálati viszony megszűnési okok között az egészségügyi alkalmatlanságot nem nevesíti. Ennek ellenére megszűntnek kell tekinteni annak a lelkésznek a szolgálati viszonyát, aki tartósan nem képes szolgálatát ellátni. Eh­hez egy objektív határidőt kellene hozzárendelni, amely igazodhat a 2 éves paró­kiahasználati joghoz. Törvényi szabályozásig a megszűnés a 106. § (5) bekezdése alapján bírálható el. Ezt követően a nyugdíjtörvény 39. §-a alapján kivételes eljárás keretében folyósított ellátást kaphat a lelkész, ha pl. a rokkantsági nyugdíj-kiegé- szítés feltételei még nem állnak fent. Ennek fedezetét a Zsinat költségvetése biz­tosítja. A betegség idején a helyettesítésről az esperes vagy az állásfenntartó gondoskodik. A betegség, továbbá a felgyógyulás tényét a gyülekezeti lelkész esetében a lelkész, a lel­kész hozzátartozója, ennek hiányában a presbitérium orvosi igazolással dokumentálja. Nem hagyhatók figyelmen kívül a munkaalkalmasságra vonatkozó állami elő­írások. E törvényi rendelkezések valamennyi magyarországi munkavállalóra, így az egyházzal szolgálati viszonyban álló lelkészekre is vonatkoznak. így a 30 napot meg­haladó tartamú táppénzt követően kötelező a rendkívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálat, ennek hiányában a lelkész nem léphet szolgálatba. Különösen így van ez ál­lami költségvetési forrásokból (is) gazdálkodó, lelkészeket foglalkoztató intézmények (kórház, börtön, oktatási intézmények) esetében. E kötelezettség betartását elmulasztó munkahelyi vezetők tetemes összegű munkavédelmi bírság kiszabását kockáztatják. 106 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom