Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál és a pataki szellemiség
Debreceni Ember Pál és a pataki szellemiség LISZKA, 2. KORSZAK (1705-1710). Miután 1705-ben a kurucokat üldöző németek elől menekült Debrecen népe (Tokaj várát ekkor romboltatta le a fejedelem), Ember Pál ismét bujdosásra adta a fejét: hiába hívták újra többször a cívisek, Liszkára tért vissza, s itt talált rá „Pathmos”-ára. A Rákóczi-féle 1705. évi vallási törvények értelmében ez a mezőváros is visszakapta a templomot és a parókiát: a régi két lelkészes státuszt Ember Pál és Békési András töltötték be.47 Ez a rendezett mezőváros egy agyonhajszolt élet után békésebb munkahelyet biztosíthatott volna a prédikátornak. Megkísérelte összegyűjtögetni a szétszóródott könyvtárának részeit, pl. a még Szatmáron elkezdett, újranyitott prédikátori jegyzeteit itt folytatta haláláig.48 Forrásközlései, szövegkiadásai erre az időre már komoly tudósi hírnevet biztosítottak számára. Az 1702-es Garizim és Ébál című kötetében taglalt predesztináció-felfogásnak nemzetközi visszhangja lett: a wittenbergi egyetemen megvitatták, és művét a cáfolattal együtt külön kötetben jelentette meg Martinus Regis (1707).49 1706-ra készült el az első magyar egyháztörténet, a több mint 600 lapnyi, latin nyelvű, a nemzetközi református világnak szánt összegzés. Sajnos csak 1728- ra lett belőle kötet az utrechti tanár, Friedrich Adolf Lampe átszerkesztésében és kizárólag az ő neve alatt. Ennek köszönhetően a korabeli nyugati sajtó értesülhetett az eladdig szinte ismeretlen magyar protestantizmus világáról és történeti hagyományairól. Ez a kötet egyszerre válogatott források, adattárak, lelkészlisták gyűjteménye és egyháztörténeti évkönyv, mely kronológiailag haladva mutatja be a múlt egy-egy szeletét, illetve szisztematikus és történeti tanulmányok tárháza, mely magában foglalja a 16-18. század könyvkiadásainak vagy éppen liturgiatörténetének, de ugyanakkor legjellemzőbb témáinak (első egyházszerveződésektől a gályarabságig) tömör, lényegre törő összefoglalását. Magyarországon pedig csak 1882-ben került elő a Sinai Miklós révén készíttetett másolata magánkézből, mégpedig a tudományos pályáján induló egyháztörténész, Révész Kálmán szeniori dolgozataként, s jelenleg a kézirat másolatai megtalálhatóak a Ráday Könyvtárban éppúgy, mint az oxfordi Bodleian Library-ben és Posen levéltárában.50 Ember Pál saját kegyességi indíttatásának gyökereire lelhetünk barátjának és szolgatársának, a neves pataki tanárnak, idős Csécsi Jánosnak 1708-ban a pataki templomban a koporsója felett elmondott prédikációjában. A sárospataki iskola újraindítását vezető kegyes emberről, annak 23 évnyi állandó nyomorúságos peregrinációjáról, áldozatos életéről visszaemlékezésében a pataki egyházért tett közös küzdelmeikről is tanúságot tett. A peregrinációból 1686-ban ,,[é]n is 47 Dienes Dénes, Az Isten is megszerette pedig ezt a helyet, és ide vetette az Evangeliomnak hálóját mindjárt a Reformatiokor...: A Zempléni Református Egyházmegye összeírása, 1782, kiad. Dienes Dénes, Sárospatak, SRKTGY, 2003 (Aeta Patakina, 12), 83. 48 Ember Paulus, Debreceniensis, Sermones, exegesis, [kézirat], [H. n., 1701-1709], 370 pp. =TIREK SRK Könyvtára (Sárospatak) Kézirattára, jelzete: Kt. 263.; Ember, Sermones..., i. m. 49 RMK III, 4611; Bucsay Mihály, Wittenberg Debreceni Ember Pál ellen: Egy hitvita és háttere, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 6(1989), 111-119. 50 Ritoökné, Debreceni Ember Pál..., i. m. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 20141 1 105
