Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál és a pataki szellemiség
Debreceni Ember Pál és a pataki szellemiség receni püspöknek, egykori tanárának és kollégájának Szilágyi Tönkő Mártonnak a halálát sirató verses kötetbe is küldött egy 25 soros hexametert, azt neve után „Ecclesiastes Losoncz”-ként jegyezve,29 de nem maradt a debreceni nyomdánál. Kiadványát az előszó rejtjeles tanúsága szerint régi barátja, a vándorló, s ekkor éppen Gyulafehérváron tartózkodó, a pregrinációból ismert barátja, a pataki kollégiumnak tanára, Kaposi Juhász Sámuel nézhette át. Nemcsak saját kiadványait jelentette meg ekkor, hanem egyéb szövegeket is mellékletként. Az 1700-ban megjelent Szent Siklus című kötete a teljes évkörre szóló prédikációkat tartalmaz, adventtól pünkösdig, gyönyörű képiségű kötet: szép szedéstükör, a különböző méretű főszöveg, a lábjegyzet, széljegyzet és in- terlineáris egymáshoz viszonyított aránya mintaadó. Az ókori szent nyelvek karaktereinek szedése a görögnél esetlen néhol, egyébként csinos, rendezett. Ennek a negyedrét kiadványnak a mellékleteként pedig még telt a terjedelemből, ezért két melléklete is lett: Ember Pál saját úrvacsorái prédikációja, melyet Hotykán és Szatmáron is elmondott a kéziratos jegyzeteinek tanúsága szerint,30 és apósának, Martonfalvi Györgynek egy ritka, magyar nyelvűségével unikális prédikációja, melynek jelenleg mind az 1663-as, mind az 1700-as kiadása egy-egy példányát ismerjük.31 Hasonlóan ehhez az 1702-ben kiadott Garizim és Ébál című kötetének végén protestáns teológusok (Luther, Kálvin, Brentz, Turretini és Lipsius) munkáiból vett szemelvények olvashatók pontos forrásmegjelöléssel a predesztinációról.32 Könyvkiadásának tervei közt kapta meg a szatmári gyülekezet meghívását. Utóbb említett kiadványának előszavában hivatkozott is arra, hogy ezeket az elmélkedéseket még korábban kezdte meg, és így ajánlja korábbi támogatóinak, a losonci elöljáróknak. A családi krónikás feljegyzése szerint szerencsétlenségére 1701-ben Szatmárba ment lelkésznek: erre az útjára már sírva kísérték a losonci gyülekezet tagjai, Ráday Pál latin verssel búcsúztatta, ő pedig köteteinek példányával kedveskedett ifjú barátjának és barátja apjának. SZATMÁR (1701-1703). A Szamos partján fekvő ikerváros, Szatmár és Németi történelme nagyon változatos. Ebben az időszakban a Habsburg császár által irányított Magyar Királysághoz tartozott, egyházilag a tiszántúli kerülethez, etnikailag vegyes terület volt. Ember Pál 1701 áprilisában érkezett ide, és az egyháztörténetében megörökítette ennek a világnak a rétegezettségét és a pusztulás előtti utolsó állapotát. A szatmári szigeten lévő várban német őrség élt, és tartottak 29 „Quo quemodo Venerande Pater, tua funera Ipancta /Prosequar..." incipittel, Id. RMK II, 1989, B3v-B4r. 30 [Debreceni Ember Pál], A Bárány Mennyegzöjének Vatsorájára (...) való hivogattatása Isten Háza tselédinek = Uő, Szent Siklus..., i. m., 2. sz. melléklete, 181. 31 Martonfalvi Tóth György, Keresztényi Inneplés, avagy Lelki Szent Mesterség, Debrecen, Karancsi, 1663 (RMNY 3077); 2. kiadása: Keresztyéni Inneplés = Debreceni Ember, Szent Siklus..., i. m., 1. sz. melléklete, 11 I. 32 Debreceni Ember, Garizim és Ébál, i. m., melléklete, 8 I. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 20141 1 101
