Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál és a pataki szellemiség

Csorba Dávid 20-tól).18 Előbbi helyen protestáns egyháztörténetet és kartéziánus filozófiát hall­gatott, Frízföldön pedig gyakorlati teológiát, biblikateológiát és exegézist tanult. A családi emlékezet szerint megfordult Utrechtben, Herman Witsiusnál is,19 és minden bizonnyal felkereste amszterdami műhelyében Tótfalusi Kis Miklóst is, akinek a segédei, idős Csécsi János és Kaposi Juhász Sámuel, Ember Pálnak jó barátai, vándorlásában társai voltak. Minden bizonnyal felkereste amszterdami műhelyében a nagyreményű és kiváló képzettségű, a pápának, az angol uralkodónak és az örmény fejedelem­nek egyaránt dolgozó Tótfalusi Kis Miklóst is. A fiatal erdélyi nyomdász segédei ugyanis az Aranyas Biblia korrektoraiként idős Csécsi János és Kaposi Juhász Sá­muel voltak. Ember Pál frízföldön, Franekerben vizsgát is tett a kor szokásának megfelelően: az egyiptomi tízcsapásról tartott két vitát a predesztináció tézisének alkalmazásával, előbb Jan vander Waeyen, majd Campegius Vitringa nevű teoló­giai tanárok elnöklete alatt.20 Ugyanitt társainak, Nagybányai Fűsi Lőrincnek és Szőlősi Pálnak a disputáit latin versekkel tisztelte meg.21 Ebben az időből maradt ránk egy olyan, válogatott disputációkat tartalma­zó kolligátuma, mely leideni és franekeri kiadványokat tartalmaz az 1681-86-os évekből, és természetesen Vitringa-műveket is magában foglal. Ez a kötet 2006- ban került haza Oroszországból, létezéséről csak egy címlapfotó volt a bizonyíték 1944 óta. Ebben az időszakban jelent meg Pápai Páriz Ferenc Rudus redivivum (Szeben, 1684) című történeti munkája, és Hollandiában pedig Tótfalusi Kis Mik­lós Aranyas Bibliája, és Újszövetsége a Károlyi-féle fordítás revíziójaként. Az Ember Pál szerkesztette egyháztörténet eredeti előszava (amely kimaradt a Lampe-féle kiadásból) jelölte, hogy Ember Pál ettől az időtől készült Pápai Páriz Ferenc mű­vének folytatására és protestáns történetének kiegészítésére.22 A kézirat tanúsága szerint ezt még a losonci időszakának az elején, 1695 és 99 között végezhette el, s zárta le az 1699-es évvel kéziratát. A mecenatúra mély nyomot hagyhatott az ifjú tudósban: egyháztörténetét Thököly Imre 1705-ös sírversével fejezte be, ami azonban Lampe szerkesztői eljárásának köszönhetően kimaradt a kötetből. 18 Zoványi, Egyháztörténeti Lexikon574-576; Bozzay - Ladányi (szerk), Magyarországi diákok..., i. m„ 478., 2893. sz. 19 Szatmári Paksi István, Catalogus Bibliothecae Theologiae Historico-Criticus, [kézirat], [Debrecen, 1773], leírta: Gáti József, [Kocsord, 1791] =TTREK DRK Könyvtára (Debrecen) Kézirattára, jelze­ted 188, 327. 20 RMK III, 3389; Ferenc Postma, Jan van Sluijs, Auditorium Academiae Franekerensis. Bibliographie der Reden, Disputationen und Gelegenheitsdruckwerke der Universität und des Athenäums in Franeker 1585-1843, Leeuwarden, 1995 (tovább: AAF), 85/1686.2; 91/1686.2. 21 Nagybányai Füsi Lőrinchez: RMK III, 3403; AAF 91/1686.1; Szőlősi Pálhoz: RMK III, 3391; AAF 91/1686.3. 22 Pápai Páriz Ferenc, Rudus redivivum, Szeben, Steph. Jüngling, 1684 (RMK II, 1554); Debreceni Em­ber Pál, Historia Ecclesiastica Regni Hungáriáé bipartita, [kézirat], [Liszka, 1706] = DMREK Ráday Könyvtára (Budapest) Kézirattára, jelzete: K. 1.29., Id. az előszót. 98 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2014 I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom