Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál és a pataki szellemiség
Csorba Dávid és Kábái Bodor Gellért prédikációjával.8 Kölesérinek pedig nemsokára a 10 éves fia, ifjú Köleséri Mihály halt meg hirtelen 1679. november 4-én, s ekkor mint a rudimentisták praeceptora búcsúztatta őt egykori tanáraként a sorban a 10. verssel, egy 16 disztichonból álló elégiával.9 A családdal való kapcsolatát jelzi, hogy a sorrendben utolsó szöveg, az Epitaphium defuncti 8 soros hexametereit is „a Paulo E. Debr. extractum” néven ő jegyezte, s ez kerülhetett fel a kisember tum- bájára is.101681-ben Szent György nap vigíliáján halt meg Martonfalvi T. György, a debreceni Collegium 1664 óta örökös professzora. Halálára jelent meg halotti verseket tartalmazó kötet, de ennek csak az egykori létezéséről maradt fenn adat, egy címsor, maga a kiadvány már nem. Hamar István 1918-ban még látta és leírta a Ráday Könyvtárban, azóta a néhány lapos kiadvány lappang.11 Ebben szintén megtalálható „Paulus Ember Debreceni” verse, hiszen egyrészt diákja, másrészt 2 éven át kollégája volt a nagyhírű tanárnak; s végül, de már csak ennek halálát követően lányát, Margitot vette el feleségül. Még ez évben, 1681. szeptember elsején halt meg Nógrádi Mátyás püspök, akit szintén megtiszteltek egy halotti carmenes kötettel, ebben 13 hexametert írt „Paulus Ember Debrecinus S. C.” aláírással.12 S végül 1682-ben szerkesztettek egy köszöntő kötetet a collegiumi tanárok és egykori diáktársak a fent említett idős Köleséri Sámuel másik fiának, a nagyhírű tudós, polihisztor ifj. Köleséri Sámuelnek a tiszteletére, miután Leidenben 18 évesen doktorált filozófiából. Többek közepett Ember Pál is készített ide verset.13 A Nógrádi Mátyás helyett esperessé előlépett idős Köleséri halálára (1683. július 16.) készített tisztelgő kötetbe azonban már nem írt verset,14 ekkor már Patakon dolgozott. SÁROSPATAK (1682-1683). A korszak egyházpolitikai változásai erősen rányomták a bélyegüket az ifjú lelkész mindennapjaira is. Patak Felső-Magyarország református szellemi központja volt, de 1660 és 1714 között a történelem eseményei többször változtatták meg arculatát. 1660-tól Báthori Zsófia fejedelem-férjének, II. Rákóczi Györgynek a halálát követően visszatért eredeti vallásához, és erőteljes rekatolizációs törekvésekbe kezdett a jezsuitákkal karöltve. Birtokainak központja a zempléni mezőváros volt, amit az elbukott nemesi felkelést (amelyben fia, I. Rákóczi Ferenc is részt vett) követően megszállt a katonaság. 1671. október 20-án pedig ágyús hadsereg üldözte el a diákságot, majd elvette a templomot és az 8 RMKP 2094, 2095. 9 Naeniae ferales címen,„In lachrymas DebrednaThemis prorumque tapentes..."incipittel, Id. RMKII, 1443, Clr-v. 10 „Haecce tegit chari Michaelis concava costas..."incipittel, Uo„ C2r. 11 Ld. a Magyar Könyvesház rovatban, Hamar István, 13. sz., Lamentum metricum, MKsz 26(1918/1- 2), 84-85. 12 Pape! quod Spectrum meditanti carmina Musae/Terga dedit... incipittel, RMKII, 1480, C3r. 13 RMKII, 1503. Ld. Tóth Béla, Latin nyelvű költészet Debrecenben a XVII. században, Studia Litteraria 17(1 979), 60-61. = http://hdl.handle.net/2437/99488. 14 RMKII, 1517. 96 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2014 I 1
