Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Karasszon István: Vallásreformok az ókori Keleten
TANULMÁNYOK Karasszon István VALLÁSREFORMOK AZ ÓKORI KELETEN A XX. század második felében térségünk sokat szenvedett a kommunizmus társadalmi rendszerétől. Ma már sok olyan történet, amelyeket ebből az időszakból mesélünk el, abszurdnak, sőt néha nevetségesnek tűnik. Csak arra gondoljunk, hogy már a nyolcvanas években Bacsó Péter „A tanú” c. filmje milyen sok mosolygást váltott ki - s csak mi, idősebbek, akik átéltük ezeket az időket, néztük komoran: ez bizony annak idején nem vicc volt, hanem véres valóság! Mi lehetett az oka, hogy ez az oly sok szenvedést okozó társadalmi rend évtizedekig uralta a világ egyötödét? Nyilván az, hogy nem csak hazugságot, hanem igazságot is tartalmazott; de persze alapjában véve hazugságon alapult. Megpróbálom megfogalmazni az igazságot, ami a kommunizmusban rejlett: szerintem alapvetően helyes felismerés, hogy ezen a világon sokkal nagyobb problémát jelent a megtermelt javak igazságos, ugyanakkor szociális érzékenységgel is kísért elosztása, mint maguknak a javaknak a megtermelése. Az állam újraelosztó szerepe megkerülhetetlen - ugyanakkor azonban ezt a szerepet nem lehet abszolutizálni, különben olyan gazdasági csődhöz jutunk, mint amilyenre a kommunizmus is vezetett. Most azonban hadd hangsúlyozom a nagy hazugságot: félrevezető, sőt agresszív hazugság volt az elmélet az osztályharc szükségszerűségéről. Nem igaz, hogy az elosztás során felmerülő nehézségeket kizárólag erőszakosan lehet megoldani. Látványos volt, amikor a múlt század hetvenes éveiben az osztályfeszültség átalakult, s inkább nemzetközi átrendeződést hozott létre: a feszültség immár nem dolgozó és tőkés, hanem gazdag ország és szegény ország, ahogy akkor mondták: első világ és harmadik világ között jött létre. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2014 I 1 7
