Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Exegetikai Rubik-kocka
Exegetikai Rubik-kocka grammatikailag meghatározó elemként a könyv élére YHWH szabadítását hirdetve,12 hiszen olyan szerkezetben áll a próféta neve absolutusként, melyben mint nomen rectum az adott összefüggés meghatározó eleme (írvstf; 'prn - Ézs 1,1).13 Az exegetikai Rubik-kocka megértés-elemeit összerendező forgásának következő eredménye lehet az a nominális mondat, melynek két eleme a irrw prn - Ézs 1,1. Ebben is azt a szituációt kell látnunk, amely olyan vonatkozási támpont, mely döntő módon határozza meg az események összefüggéseit, vagyis mindazt, amit az események megértéséhez tudni kell.14 Ennek lényege pedig az, hogy YHWH ítélete, pusztítása nyilvánvaló lesz a nép életében a sokféle hűtlenség miatt, de mindez nem utolsó megnyilvánulása akaratának, hiszen végső célja a szabadítás.15 A szabadítás folyamata miatt kerül Júda és Jeruzsálem a szövegbe meghatározott céllal. Sokan persze annak bizonyítékát látják itt, hogy mivel a két szó fordított sorrendben szerepel, még Ézsaiás saját szóhasználatához képest is (3,1. 8.; 5,3; 22,21), későbbi szövegrésszel van dolgunk abból a perzsa időből, amikor Jeruzsálem már elvesztette korábbi politikai súlyát.16 Ezt azonban nem tekinthetjük elegendő érvnek a datálás kérdésében már csak azért sem, mert 11 versből, ahol Ézsaiásnál Júda és Jeruzsálem együtt szerepel (1,1; 2,1; 3,1; 3,8; 5,3;7,1; 22,21; 36,7; 37,10; 40,9; 44,26), 5 először említi Júdát (1,1; 2,1, 7,1; 36,7; 37,10) pont azokban a részekben, melyek Ézsaiás munkásságának korábbi szakaszából valók. Az érvelések eredményeképpen nem is fogadja el mindenki Júda és a nevek puszta sorrendje miatt a szöveg későbbi eredetét.17 Talán ilyen megfontolások vezethették a Septuaginta megszövegezőit is, akik az eredeti szöveg ellenére tudatosan, tüntetőleg változtatják meg legalább két helyen is az előbbi helyekből, Jeruzsálem-Júda sorrendjét Júdára-Jeruzsálemre (3,1; 5,3). Azon viszont elgondolkodhatunk, hogy az pborr] rnirrbi; az 1. versben miért fordul elő ugyanígy az Ézs 2,1-ben, és ezen kívül már csak a következő helyeken: 2Krón 24,18; 29,8; 36,4.10. A Krónikák 2004.14; KRAUS is gyorsan megtalálja éppen a 11. zsoltár magyarázatához a Jézusban elkészített szabadítást, ezért is említi az Ő mindent legyőző hatalmát. - „...wird der einzelne die vertrauensvolle Geborgenheit, von der Ps 11 spricht, allein bei Jesus Christus suchen... werden zum vollen Vertrauen zu seiner alle feindlichen Mächte überwindenden Macht gerufen."- KRAUS, H.-J.: Psalmen ;Tlbd. 1: [Psalm 1-80], Biblischer Kommentar Altes Testament, Neukirchen-Vluyn,1960.92. 12 „so that the name means oco-npia Kupiou...but rather predicative...Yahweh is salvation. GRAY, G. B.: A critical and exegetical commentary on the Book of Isaiah ; I: Introd. and comm, on I-XXVII Edinburgh 1949 3. 13 MÓDIS, L.: Rövid bibliai héber nyelvtan /jav. Börzsönyi József, Sárospatak, 2009.23-24. ,4 KUSTÁR : Az Ószövetség megértése, 19. 61. 15 „ _while it is true that Yahweh judges and destroys, these are not the final expressions of his w ill. Ultimately he intends to save." - OSWALT, J. N.: The book of Isaiah, Chapters 1-39 Grand Rapids, Mich. 1991 82. 16 CLEMENTS, R. E.: Isaiah 1-39 The new century Bible commentary Grand Rapids, Ml London, 1994. 29. 17 „Hence, the order Juda-Jerusalem is no argument against Isaianic authorship."- YOUNG, E. J.: The Book of Isaiah (volume 1.) Grand Rapids, Ml 1993. 32. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2014!1 59
