Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (3. rész)

Szathmáry Béla fegyelmi felelősség terheli a szükséges okiratok időbeni kiállításáért. Kötelezettsé­gük megszegése ugyanis a jelölt választhatóságát nem akadályozhatja. A bizottság az iratok megvizsgálása körében csak a jelölt törvény szerint előírt, a törvény 30. §-ában meghatározott feltételeknek való megfelelőségét vizsgálhatja. Ennek alapján kell megállapítania, hogy a jelölt megfelel-e a törvény által előírt követelményeknek vagy sem, azaz választható, vagy választásának törvényi aka­dálya van. Amennyiben törvényi akadályt nem észlelnek, a választási eljárás foly­tatódik, a bizottság erről értesíti a jelöltet és a választással érintett egyházközség presbitériumát. A törvény ugyan az egyházközség elnöksége két tagjának értesíté­sét írja elő, de éppen a megüresedett lelkészi állás betöltése kapcsán egy lelkészes egyházközség esetében ez nem teljesíthető, tehát nem törvényes előírás. Amennyiben a bizottság választási akadályt észlel, megállapítja, hogy a jelölt nem választható, s erről a jelöltet és az egyházközség presbitériumát értesíti. E határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet az egyházmegyei bíróság bírál el. 57. § (1) A meghívandóként megnevezett választásra jogosultságának meg­állapítása után az esperes - a presbitériummal egyetértésben - 15 napon belül kitűzi a bemutatkozás, illetve a választás napját, és intézkedik, hogy mind a bemutatkozó szolgálat, mind a választás időpontját a megelőző két vasárna­pon a szószékről és a helyben szokásos módokon hirdessék ki. (2) Az esperes a bemutatkozó szolgálatra és a lelkészválasztásra egy lelké­szi és egy világi tanácsosból álló küldöttséget küld ki. A törvény meghatározza az egyházmegye lelkészi elnökének, az esperesnek a választási eljárásban ellátandó feladatait. Ennek megfelelően az esperes - a pres­bitériummal egyeztetve - tűzi ki a bemutatkozó szolgálat és a választás időpontját is, majd kijelöli a lelkész és nem lelkész tanácsosok közül a választási közgyűlé­sen részt vevő küldöttség tagjait. E rendelkezésből következően a küldöttség két tanácsosból áll, tehát a lelkész tag nem lehet az esperes vagy helyettese, a lelkészi főjegyző. Nem zárja ki a törvény azt, hogy az egyházmegye elnöksége vagy az egy­házmegyei közgyűlés bármely tagja részt vegyen a lelkészválasztó közgyűlésen, de az eljárásban feladatot nem ad részükre. Ennek többek között az az indoka, hogy a választás ellen jogorvoslatnak van helye, amelyet az egyházmegyei bíróság bírál el, annak pedig lelkészi elnöke az esperes. így, ha ő vezetné a választói közgyűlést vagy bármilyen módon tevőlegesen venne részt a választás lebonyolításában, a pa­nasz az ő tevékenységét is érintené, amely a bíróság kizárását eredményezné. Ezért tehát az esperes legfeljebb hallgatója lehet a választói közgyűlésnek. 58. § (1) A küldöttség lelkészi tagja által vezetett istentisztelet utáni lelkészvá­lasztói közgyűlésen a küldöttség ismerteti a választásra vonatkozó szabályo­kat. (2) A választói gyűlés határozatképes, ha a választásra jogosultaknak 10%­96 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom