Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Vallás, értelemtalálás, jelentésalkotás, mediatizáltság A posztmodern számára minden szöveg, azaz minden értelmezésre vár. A film mint művészet elutasítja az értelmezési zártságot, azaz nem mondható el egy filmről, hogy egyetlen meghatározó jelentése van. Természetéhez hűen a filmes médium nyitott végű, amely a film vetítése/megnézése előtt kezdődő és az utolsó kocka után is folytatódó események sorában pusztán egyetlen szegmenset alkot. A filmet csak a nézővel folytatott dialektikus viszonyban értelmezhetjük.94 A szubjektív fordulat vallásosságának velejárója az eklekticizmus, a szelektivitás és végső soron az egyéni értelmezés győzelme. Az értelmezés diverzitása pedig a meggyőződések radikális diverzitását hozhatja magával.95 Ez a tény egyben a teológia interpretáló jellegének, illetve az egyháznak mint interpretáló közösségnek az irányába mutat: hogyan foglalhatók értelmezési keretbe korunk emberének élettapasztalatai, határélményei.96 5. Összegzés A vallás funkcionális meghatározásának segítségével leírhatók a film vallási funkciói is. A vallás kulturális-antropológiai, vallásszociológiai, valláslélektani és teológiai megközelítése is lehetővé teszi azt, hogy a vallást részben az ember értelem- találási és jelentésalkotási igényeként írjuk le. Ez a folyamat a szubjektív fordulat következtében többnyire a hagyományos, intézményes valláson kívül történik, és meghatározó szerepet játszik benne a média mint kommunikációs csatorna, nyelv és környezet. A modern elektronikus médiumok megerősítették az emberek bevonódás, át- és megélés, valamint élményszerűség iránti igényét - ebben kiemelt dying Audience and Favourite Films"). Clive Marsh teológus 2004-ben az Egyesült Királyságban lefolytatott, a jelentésalkotás és a moziba járás mint a szórakozás egyik formája közötti kapcsolatot vizsgáló felmérés eredményeire támaszkodva fogalmazott meg nem egyszer provokatív kérdéseket a szórakoztatás és az istentisztelet egymástól hagyományosan elkülönülő területeinek átjárhatóságáról (Marsh, Clive:„On Dealing with What Films Actually Do to People: The Practice and Theory of Film Watching in Theology/Religion and Film Discussion'', in: Johnston, Robert K. (szerk.): Reframing Theology and Fitm - New Focus for an Emerging Discipline, Grand Rapids, Michigan, Baker Academic, 2007.145-161.). Catherine M. Barsotti teológus azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak egyesült államokbeli latin-amerikai származású nők élethelyzetük mozifilmes ábrázolásaihoz. Barsotti kutatásának hátterében az a meggyőződés állt, hogy ezek a filmek betekintést nyújthatnak abba, hogyan reflektál protestáns latin-amerikai származású nők egy csoportja a mozgóképen ábrázolt, illetve a megélt valóságra (Barsotti, Catherine M.: „Peculias--^ A Gaze from Reel to Real? Going to Movies with Latinas in Los Angeles", in: Johnston, Robert K. (szerk.): Reframing Film and Theology - New Focus for an Emerging Disclipline, Grand Rapids, Ml, Baked Academic, 2007.179-201.). Jonathan Brant 2007-ben Argentínában és Uruguayban készített mélyinterjúkat dél-amerikai filmfesztiválok résztvevőivel. Tillich kijelentés teológiáját alapul véve a mozifilm lehetséges kijelentésjellegére keresett választ a megkérdezettek mozi élményeinek elemzésén keresztül (Brant, Jonathan: Paul Tillich and the Possibility of Revelation Through Film, Oxford University Press, 2012.). 94 Kracauer, Siegfried: Theory of Film - The Redemption of Physical Reality, New York, Oxford University Press, 1960. 63-68. 95 Marsh - Ortiz: Explorations in Theology and Film, 3. 96 Wilhem GRÄBet (Lebensgeschichten Lebensentwürfe Sinndeutungen, 93-94.) idézi Siba: Isten és élettörténet, 34. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 201414 87
