Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Hegedűs Lóránt püspök könyvtári hagyatéka
Kiss Endre József A holnap könyvtárának az ígéretei azonban nem egészében és nem mindenütt egyformán teljesülnek. A „mindenki azonnali hozzáférését minden információhoz” - elve és lehetősége kétségtelenül a kutatás, az olvasás új és hatékony világába vezet, a mai minőségét illetően azonban számos ellentmondással és megválaszolatlan kérdéssel, amelyekkel itt nem kívánunk foglalkozni. Pusztán arra utalunk, hogy az elektronikus könyvtár legfontosabb feltétele - az állományok digitalizálása - világszerte nagy lendülettel indult, de alig teljesül, mivel a kezdetben ígért ingyenesség helyett betette ide is a lábát az üzleti szemlélet. Még fontosabb azonban az, hogy amilyen könnyen és gyorsan kapcsolódhatunk az elektronikus könyvtárak globális rendszerébe, ugyanúgy egy pillanat alatt elveszíthetjük az emberiség teljes tudásanyagát, ha pl. egy napkitörés, egy számítástechnikai rendszerek összeomlásával járó vírusinvázió, az időjárással összefüggő áramkimaradás, a valamiért csődöt mondó internetszolgáltató vagy műholdas kapcsolat, a nem megfelelő hardver és szoftver problémája gyakorlatilag lehetetlenné teszi a „falak nélküli, zsebben hordható, napi huszonnégy órában nyitva tartó, a világ bármely pontjáról elérhető könyvtár” használatát. Ha ezekhez - a diktatúrák „kulturális” forradalmairól, az ideológiai terrorról szerzett, történelmi tapasztalataink alapján - hozzávesszük a politikai-ideológiai fenyegetettséget, az információ szabad áramlását korlátozó, napjainkban is cenzúrázó hatalmi-jogi szabályozást, akkor kimondhatjuk azt, hogy akik az egyetemes tudástárat folyamatosan és felelősségteljesen biztosítani akarják a felhasználók számára, azok a könyvtárgépesítés és digitalizálás mellett sohasem mondhatnak le a jövőben sem a papír alapú nyomtatványok dokumentumainak a gyűjtéséről, megőrzéséről és rendelkezésre bocsátásáról. Hegedűs Lóránt (1930-2013) életére - és könyvtárának történetére - jelentős hatással volt a 20. század leghitelesebb református egyházi vezetőjének, Ravasz Lászlónak (1882-1975) a szolgálata. Munkatársi kapcsolatuk mellett, ehhez tartozott az ateista diktatúrában kitelepített Ravasz László látogatása leányfalui magányában, amikor mások már elkerülték, és a megragadottság a Ravasz-könyvtár gyűjteményétől mint a szellemi tájékozódás nélkülözhetetlen eszközétől. 2 Hegedűs Lóránt könyvtárának érdemi históriája otthon kezdődött az irodalmat és könyvet kedvelő szülők örökségeként, és folytatódott a fővárosi teológiai tanulmányok alatt, majd Ravasz László segédlelkészeként mintegy 16 polcnyi anyag gyűlt össze édesapja budai lakásában. A könyvtár osztozott az 1956-os szerepvállalásáért félreállított, a fővárosból kitiltott tulajdonosának mostoha sorsában. Két évtizeden át szolgált Hidason (Baranya megye) az odatelepített székely szórvány - népesség lelkipásztoraként. A négygyermekes 3 családot a gyülekezet segítsége mellett a feleségének - dr. Illés Zsuzsa röntgen- szakorvosnak - munkájával és kertészkedéssel lehetett eltartani. Az ateista diktatúrában, az 1960-as évek második felétől a hatalom - föltehetően a fölértékelődött nyugati kapcso2 Henczi Lajos : Isten és ember titka. Hegedűs Lóránt - a teológus, az igehirdető, az ember. Szerk. Hegedűs Lóránt, Henczi Lajos, Lukács Endre, Maródi Mária. Bp. 1992.72-74. p. 3 Gyöngyi és Zsolt orvosok, ifj. Lóránt és Zsuzsa lelkipásztorok. 58 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 4
