Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A nagyszékelyi református németek néprajzából
Keresztes Hajnalka Az úrvacsoraosztáskor egy fehér terítő került az elkészítet kenyér és bor alá a németeknél és a kis létszámú magyar reformátusoknál is. A fiatal lányoknak is volt fekete ruhájuk erre az alkalomra, nemcsak az idősebb asszonyoknak. Más vasárnapokon színes selyem vagy brokát ruhát hordtak a nők. Egy jómódú nagyszékelyi lánynak legalább három öltözet ünnepi ruhája volt: egy fekete, a többi pedig színes.32 Az úrvacsora vétele előtti imádságot a konfirmációs oktatáson33 tanulták meg a gyerekek, és ettől kezdve minden alkalommal, amikor a jegyekhez járultak, magukban el is mondták. A kenyér vétele előtt: „Mein Heiland Jesus Christus! Mach mich, Dein schwaches Kind, würdig und teilhaftig der Verdienste die Du durch Deinen Tod erwarben hast. Amen.”34 A kehely vétele előtt: „Mein Herr und Heiland Jesus Christus, mache dass ich, dein gefallenes Kind, teil nehme an den Verdiensten Deines vergossenen Blutes. Amen.”35 A lelkipásztor az ágendázás előtt rövid úrvacsorái beszédet tartott, tanította a gyülekezetét az úri szent vacsora értelméről, a bűnbánat fontosságáról. A buzdító beszéd után került sor a mozgó úrvacsoraosztásra. A nagyszékelyieknél nem volt gyakorlatban az úrvacsorái stóla. A közeli magyar faluban, Miszlán a mai napig él a szokás, hogy a hívek a lelkész mögött elhaladva egy, erre a célra az Úr asztalára kihelyezett, fém tányérra pénz helyeznek. Érdekes, hogy a német református Mórágyon is megvolt ez az úrvacsorái gyakorlat. Itt a hívek az Úr asztala sarkára helyeztek pénzadományt, miután a mozgó úrvacsora alkalmával elhaladtak a lelkész mögött.36 Az otthoni előkészületek közé tartozott az ünnepi fekete ruha felöltése. Az asszonyok és lányok a kezükben vitték gót betűs, kotta nélküli énekeskönyvüket, benne a zsebkendőt és a perselypénzt. Gyakran az énekeskönyv hátsó lapjának sarkait behajtották, oda helyezték el a pénzt, hogy ki ne essen, vagy a zsebkendőbe. Ha úrvacsoraosztás volt, a többség nem reggelizett, éhgyomorra fogadták az Úr testét és vérét. Legfeljebb egy bögre tejet vagy tejeskávét ittak, de enni semmit nem ettek. A megmaradt úrvacsorái jegyeket a legtöbb református gyülekezetben az egyháznál szolgálatot teljesítő világiak: a kurátor /a németeknél „Kirchenvater”-nek hívták/, a presbiterek /Kirchenälteste/, az egyházfik a lelkésszel együtt „agapé” 32 Heimbuch lllésné, Lohmann Annamária közlése. 2007. márc. 12. 33 Régi konfirmációs könyvből való az alábbi két imádság, amelynek hiányzik az első néhány lapja, így a címet, a kiadás helyét és évét nem lehet beazonosítani. 34 Fordítása: „Üdvözítőm, Jézus Krisztus! Tégy engem, a Te gyenge gyermekedet méltóvá és érdemednek részesévé, melyet a Te halálod által nekem szereztél. Ámen." 35 Fordítása:„Uram és Üdvözítőm Jézus Krisztus, cselekedő, hogy én, a Te esendő gyermeked, részesüljek a Te kiontott véred érdemében. Ámen." 36 Mórágyon ez az összeg a lelkészé lett, mert ő adományozta a szent jegyeket. Glöckner Henrik közlése, 2007. aug. 19. Mórágy 46 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 4
