Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A nagyszékelyi református németek néprajzából
Keresztes Hajnalka A női neveknél kedveltek voltak: Elisabetha, Chatharina, Dorothea, Anna Mária, Margaretha, Netta, Susanna. Ugyanebben az időszakban a magyar nagyszékelyiek előszeretettel választották a János, József, István, György és Mihály neveket. A lányoknál a leggyakoribb név az Erzsébet volt, ezt követte a Zsuzsanna, Sára, Julianna és a Katalin gyakorisági sorrendben.21 A keresztelések száma 1836 és 1873 között a németeknél száz körül volt évente. A magyar reformátusoknál Némedivel22együtt korábban húsz volt a keresztelések száma, ez azonban tíz alá csökkent. A magyar gyülekezet lassan elsorvadt, míg a német virágzásnak indult. Keresztelési edényei az 1816-os felmérés szerint a következők voltak: „Egy keresztelő kis Kánná, hozzá való hosszúkás tállal ugyan Cinből. - Egy nagy fehér kotz- kás Abrosz egy jókora nagy Selyem Keszkenő. Ezeken kívül még egy kisebb kotzkás Abrosz és egy Selyem Keszkenő a Keresztelőedényre.”23 A keresztelés a szülést követően, két-három nap múlva megtörtént. A bábaasszony vitte a gyermeket a keresztanyával együtt a templomba. Később már több idő telt el a születés és a keresztelés között, akkor már az édesanya is részt vett. A betegesnek látszó csecsemőt azonnal megkeresztelték háznál. Az egyházkelést gyakorolták. Komatálat szokás volt vinni 5 napig, de csak reggelit és ebédet. A reggeli kávé és kalács vagy kuglóf volt, az ebéd húsleves, csirkepörkölt, rántott vagy sült hús és sütemény.24 A keresztszülők tisztelete a gyermek egész életét végigkísérte. Újévkor köszönteni jártak a gyerekek /Vincsázás/, és az elsők, akikhez elmentek, a kereszt- szülők voltak. Csak azután következtek a nagyszülők, majd a rokonság. A gyerekek keresztszüleiket „Pate”-nak és „Got”-nak nevezték. Újévre a „Got”25 annyi baba formájú kalácsot sütött, ahány keresztgyermeke volt. Az ügyesebbek még koszorút is fontak tésztából a baba fejére, majd megkenték cukros vízzel, hogy fényesebb legyen. A kalácsok mérete olykor az egy métert is elérte. Ezt kapták ajándékba az újévi jókívánságért a gyerekek, és nagyobb szalvétába csomagolva vitték haza.26 A „Patenkind”27 konfirmációig kapott ajándékot keresztszüleitől. Húsvétkor a piros tojás, cukorból való tojás mellett kalácsot is kaptak a gyerekek, csak most nyúl formájút. Valóságos remekművek voltak ezek a nagy kalácsok. 21 Keresztelési anyakönyv, Magyar Székely 22 Ma Tolnanémedi. Ez a gyülekezet Magyar Székelyhez tartozott és együtt vezették az anyakönyvet 1845-ig, amikor is Némedi különvált. 23 Egyházkerületi és egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyve 1811-1832. Német Egyház. Nagyszékely. 50-57. p. 24 Bathó Lajosné, Tippel Erzsébet közlése. 2007. febr. 18. 25 Keresztanya 26 Bathó Lajosné közlése. 2007. március 11. 27 Keresztgyermek 44 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 4
