Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Doedens Jap: Istenkáromlás? - A Jézus-per a Márk 14,55-64 leírása szerint
Jacob J.T. Doedens második személye?” hanem arról - talán cinikusan is hogy: „Mondd már meg, te tényleg a messiásnak tartod magad?” Jézus erre igennel válaszol: „Én vagyok” de még hozzá is tesz valamit. Ha egyszerűen csak azt mondta volna, hogy „igen, én az Isten fia vagyok”, nem mást mondott volna, mint azt, hogy ő tényleg a messiás.22 Válaszában Jézus idézi Dánielnek az emberfiáról szóló igéjét (Dán 7,13-14), miközben a 110. zsoltárra is utal: „meglátjátok az emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül,”23 Ezt az utalást úgy kell értelmezni, hogy a messiás Isten nevében uralkodni fog a Dávid trónján, tehát itt először egy királyi funkcióról van szó, nem egy „transzcendens” személyről. Ugyanakkor vannak bizonyítékok, hogy voltak már a Második Templom idején is olyan igemagyarázók, akik ezt a zsoltárt úgy magyaráztak, hogy a Dávid házából származó, megígért uralkodó valamilyen módon ülni fog az Isten trónján.24 Olyan viták voltak a zsidóságon belül, hogy van-e esetleg „két hatalom a mennyben”.25 Talán ilyen értelemben is felfoghatta volna a főpap Jézus mondását, mint istenkáromlást és eretnekséget.26 Tehát az, hogy Jézus Isten fiának nevezi magát, még önmagában nem istenkáromlás, ha az Isten fia megnevezést úgy fogták fel, mint a messiás egyik jelentését, ami valószínű, mivel a főpap is használhatja ezt a kifejezést anélkül, hogy őt isten- káromlással lehetett volna vádolni. A tény, hogy pont Jézus, ez az ember, mondja magáról, hogy ő a messiás, már nem volt elfogadható számukra.27 Jézus ráadásul identifikálja magát a Dániel 7. fejezetében említett emberfiával, és hozzá is teszi, 22 V.ö. a 15. lábjegyzet. 23 Zsolt 110,1 (LXX 109,1): Eimv & x:úpio; tű xvpíu you Káöou ex 5e|iwv you, áu? áv 0ő toü? ép^Gpoú; crou ÚTTOTtóStov tűv noSüv crou. 24 V.ö. 1 Krón 29,23:„(gy ült Salamon az Úr trónjára, apja, Dávid után” - az 1 Kir 2,12 csak azt említi, hogy Salamon Dávid halála után „ült apjának, Dávidnak a trónjára". A 2Krón 9,8 is említi Jhvh trónját:„Áldott legyen Istened, az Úr, aki kedvét lelte benned, és trónjára emelt, az ÚRnak, a te Istenednek a királyaként", miközben a párhuzamos hely a Királyok könyvében itt csak az„lzráel trónját"említi (1 Kir 10,9). 25 Ld. Alan F. Segal, Two Powers in Heaven: Early Rabbinic Reports about Christianity and Gnosticism (Leiden: Brill, 1977). Segal szerint az a gondolat, illetve herézis, hogy „két (komplementáris) hatalom van a mennyben" már a Jézus előtti időben megtalálható a zsidóságon belül; ld. Two Powers in Heaven, x. 26 Ld. Wright, Jesus and the Victory of God, 526-527:„The'thrones'of Daniel 7.9 were said by Akiba to be 'One for God, one for the Messiah'.... To sit on the throne next to YHWFI is thus itself first and foremost a royal status: just as YHWH ruled Israel and the surrounding nations through David, so he will now rule the world through the Messiah. The Messiah, in other words, will be to the creator god like Joseph was to Pharaoh, or Daniel to Nebuchadnezzar and then to Darius.... At the same time, however, Akiba's reading of Daniel 7 is one statement of the idea that there were, after all,'two powers in heaven'...This shows that, within, not superimposed upon, the reference to a coming great king who would be YHWH's right-hand man, it was possible for some Jews in this period to suggest that such a figure would in some sense share the divine glory-and for some other Jews to object to such a notion. It is certainly not beyond the bounds of possibility both that Jesus intended a reference to this idea and that Caiaphas understood him in these terms, and regarded it as blasphemous." 27 Ld.Van Bruggen, Marcus, 358. 26 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 4
