Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK
TANULMÁNYOK Győri István AZ ÚJSZÖVETSÉG MEGISMERÉSÉNEK HATÁRAI (Amit már nem fogok megtanítani, avagy „ahol megáll a tudomány”) A tudományt éltető minden tudás eredete a kíváncsiság, a mindent felfedezni, megérteni akaró emberi elme. Ha ez nem lenne, semmilyen tudomány nem létezhetne a világon. Ha megértettünk valamit, mindig jön még valami, amit nem értünk teljesen. Ez az egészséges kíváncsiság a tudomány fejlődésének táplálója. Természetesen a teológia sem kivétel. A legjobb helyzetben az egyház- történet van, hiszen vizsgálatának tárgya az idő előrehaladásával mindig bővül, ami ma történik az egyházi életben, egy idő után már az egyháztörténeti kutatás tárgya, és aztán stúdiumok tananyaga lesz, és ez így folytatódik tovább. Legnehezebb helyzetben vannak a bibliai tárgyak, hiszen tananyaguk alapja maga az írásba foglalt kijelentés, amely jellegéből adódóan lezárt egység. Nem mintha mindent megérthetnénk belőle, de mivel lezárt egység, ha elértük a megértés határait, akkor nem várhatunk arra, hogy majd idővel bővül a vizsgálatunk tárgya, mint az egyház- történetnél. Előadásomban azokra az újszövetségi kérdésekre szeretnék rávilágítani, amelyekben a megismerés határaival, korlátáival találkozunk. Ezeknek a korlátoknak a felismerése és elfogadása alázatot is kíván, hiszen el kell fogadnunk, hogy vannak olyan esetek, ahol le kell mondani a bevezetőben említett tudásvágy kielégítéséről. Az embert leginkább a jövő foglalkoztatja. így volt ez már Jézus idejében is. A tanítványok sokszor kérdezték Jézustól, hogy mikor jön el a vég, mikor teljesednek be a végidőkről szóló ígéretek. Jézus ezekre a kérdésekre soha nem adott konkrét választ. Amikor aztán Jézus szenvedésével felgyorsultak az események, a tanítványok újra sürgették Mesterüket, kérdezve, hogy mikor lesznek meg ezek a dolgok. De Jézus egyértelműen válaszol: „Nem Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 4 9
