Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bolvári-Takács Gábor: Pataki szellem - Sárospatakon kívül
Bolvári-Takács Gábor Heller Ágnes 1998-ban tette közzé emlékiratait.* 6 A könyv objektivitásra történő igyekezettel megformált személyes fejlődés- és szakmatörténet, sok életbölcsességgel és rendszerkritikával. A nemzetközi hírű filozófus számára a pesti bölcsészkaron töltött évek meghatározóak voltak később pályája, érdeklődési területének, szellemiségének kialakulása szempontjából. Ebben - természetesen Lukács Györgyön kívül, akinek Heller a filozófia iránti érdeklődést köszönhette - két személy bírt különös jelentőséggel: az egykor pataki diák és tanár Erdélyi János filozófus,7 valamint a volt pataki diák Király István irodalomtörténész.8 Király 1931-től 1939-ig volt a Kollégium, azon belül is a Klebelsberg által alapított Angol Internátus diákja. Mint utóbb megfogalmazta, számára Patak három dolgot jelentett. Egyrészt a múltban gyökeredző egészséges puritanizmust, amely- lyel a munka szeretetére nevelték. Másrészt a szabadságharcos hagyományokat, a történelmi levegőt. S végül, de nem utolsósorban, a jórészt demokratikus tanár-diák viszonyt.9 A pataki évek alapján vált meggyőződésévé a minőségelv, a tehetséggondozás, a jó értelemben vett elitképzés fontossága.10 Fiatal egyetemi oktatóként nagy hatással volt Heller Ágnesre, aki az 1940-50-es évek fordulóján járt az ELTE magyar-filozófia szakára. „Magyar irodalomból Király Istvánt szerettem, és sokat tanultam tőle. Személyes viszonyt alakított ki minden értelmes hallgatóval, amit nagyon kevés embernél láttam az egyetemen. (...) Király volt Lukács mellett a fénypont az egyetemi életben”11 - emlékezik Heller. A tanár-tanítvány viszony azonban később teljesen átalakult, hiszen Király a Révai-féle és az aczéli kultúrpolitikában egyaránt meghatározó szerepet játszott, míg az ellenzékivé vált Heilert - ismert körülmények között - az ország elhagyására kényszerítették. Ennek ismeretében nem érdektelen Heller további jellemzése: „Király nemcsak bolsevik volt, hanem magyar nacionalista is. (...) Gyönyörű lakása volt, a Parlamentre nézett. Ittunk, ittunk, s az ivás mindig veszekedéssel végződött. Politikai veszekedéssel - Király Pista szerette a politikai veszekedést. (...) Szerette, ha mások mondják ki, ahogy ő érez, amit ő sose mondhatott ki önszántából.”12 Heller számára az egyetemi tanulmányok lezárása újabb sárospataki szellemi hatásnak adott teret. „Szakdolgozatomat Erdélyi Jánosról írtam - írja. - Magyar filozófust akartam választani, akiről még nem írtak. (...) Magyar hegeliánius és utópista szocialista volt. Olyan ember, akinek a kultúrája kilométerekkel haladta örökösei című tudományos felolvasó ülésén elhangzott előadás szerkesztett szövege. 6 Heller Ágnes - Kőbányai János: Bicikliző majom. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest. 1998. 7 Erdélyi János (1814-1868) költő, esztéta, filozófus, az MTA rendes tagja. 8 Király István (1921-1989) irodalomtörténész, szerkesztő, kultúrpolitikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 9 Berecz Lilla: Interjú dr. Király István akadémikussal. In: Dobay Béla (szerk.): A sárospataki Rákóczi Gimnázium jubileumi évkönyve, Sárospatak, 1981.239. o. 10 Király István: Az intellektuális város: Patak, a szellemi nevelő = Borsodi Művelődés, 1981. 3. szám, 87-90. o. 11 Heller Ágnes - Kőbányai János: i. m. 75. o. 12 Uo. 171.0. 44 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 3
